1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Wimpffen Szigfrid gróf - Wlassics Gyula

29 kerület országgyűlési képviselőjévé választotta s mint ilyen, a képviselőháznak az igazságügyi és közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottságaiban buzgó tevékenységet fejtett ki. Ezenkívül a képviselőházban előadója volt a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak. Nagyobb munkát írt a pénzbüntetés jogi természetéről, a bűnvádi eljárás alapelveiről, új irányokról a büntető jogban stb. »A bünkisérlet és bevégzett büncselekmény« című és »A tettesség és részesség tana« című munkáját (mely 1893-ban tetemesen átdolgozva II. kiadásban is megjelent) a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrokay-díjjal tüntette ki. Szakadatlanul dolgozott ezenkívül úgy a hazai, minta külföldi szaklapokba; amellett a hírlapirodalomnak is mindenkor tevéken}' munkása volt. Annak idején a »Strafgesetzgebung der Gegenwart« című vállalatban a magyar büntetőjogi részt ö irta meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1885-ben levelező, később rendes tagjává, majd másodelnökévé és az igazgató-tanács tagjává választotta. 1895. január 15-én vallás- és közoktatásügyi miniszterré neveztetett ki s mint ilyent, 1895. február havában a csáktornyai választókerület másodízben, 1896-ban harmadízben, 1901-ben pedig negyedízben képviselőjévé választotta. 1905-ben pedig Pécs szab. kir. városa választotta meg ; az alkotmánypárthoz csatlakozott. 1896-ban ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal, 1897-ben az I. osztályú vaskoronarenddel, 1903-ban pedig a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Ezeken kívül több külföldi rendjel tulajdonosa. Zalaegerszeg, Beregszász, Veszprém, Szigetvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Újpest, Mohács, Rimaszombat, Békéscsaba városok díszpolgára s számos kulturális intézet s a legtöbb tanítóegyesület dísztagja, ö Felsége 1899-ben a Széli-kabinetben másodízben és harmadízben a Khuen-kabinetben is megbízta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével, amely méltósága alól 1903. végén felmentetvén, újból elfoglalta az egyetemen a büntetőjog tanszékét. Miniszterségének első idejére esik a vallás szabad gyakorlatáról és az izraelita vallásnak bevett vallássá nyilvánításáról szóló törvények végrehajtását illető rendeletek kibocsátása. Közoktatási téren alkotásai között a népoktatás körében az állami népiskolák nagy-