1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Zelenka Pál

80 arányú fejlesztése, az állami új népiskolai rendtartás megalko­tása, a gazdasági ismétlő iskolák intézményének alapítása és széleskörű életbeléptetése, a középoktatás területén a gimná­ziumi, a reáliskolai és a felső leányiskolái új tantervek kibocsá­tása s életbeléptetése, a felső oktatás területén a nők egyetemre bocsátása, az új orvosszigorlati rendtartás, a műegyetemi dok­torátus életbeléptetése, a jogi oktatás reformjavaslatának elké­szítése, a szakoktatás területén a felső kereskedelmi iskolák új tanterve, a keleti kereskedelmi akadémia megalapítása emelked­nek ki. A művészeti elemnek pedagógiai kihasználására irányult intézkedései a művészetek iránti érzéknek a nemzet legszélesebb rétegeiben való felkeltését célozzák. Megalkotta és végrehajtotta a kongrua-törvényt. Az országos közoktatási, a képzőművészeti és a nemzeti múzeumi tanácsnak reformja, nemkülönben a vi­déki múzeumok és könyvtárak felügyeletére hivatott tanács­nak szervezése szintén megannyi, a törvény állandósá­gának értékével bíró organikus alkotásai. 1906. április 30.-án ő Felsége a közigazgatási bíróság elnökévé nevezte ki és ez állás alapján tagja a főrendiháznak. Elnöke még a múzeumok és könyvtárak országos szövetségének és országos tanácsának. tagja a múzeumi és képzőművészeti tanácsnak. Zelenka Pál bányakerületi ág. ev. püspök született Cseh-Brézón. Nógrádmegyében, 1839. augusztus 19-én; ősei a husszita harcok idején Ziska hadaival jöttek Magyaror­szágba s egyik őse, ki a husszita seregben mint kapitány szolgált. Mátyás fekete seregébe állt be s itt vitézségével annyira kitün­tette magát, hogy a királytól magyar nemességet kapott a nyitra­vármegyei Kutna birtokkal s »kutnai« nemesi előnévvel. Ké­sőbb következő ősei közül többen a XVI. századtól kezdve mint evangélikus lelkészek s esperesek működtek, így atyja is, Dániel, kitől Zelenka az elemi tantárgyakból és zenéből az első oktatást nyerte. Középiskolai tanulmányait Aszódon. Selme­cen s Pozsonyban végezte. Az utóbbi helyen végezte a teoló­giai tanfolyamot is ; a papjelölti vizsgálat letétele után, 1859­ben a jénai egyetem hallgatója lett. Onnan hazajővén. Szilassy Miklós házánál lett nevelő Szügyben. Nógrádmegyében, s már

Next

/
Oldalképek
Tartalom