1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Melzer Vilmos - Meskó László

170 Középiskolai tanulmányait Kassán befejezvén, Bécsben a műegyetemet látogatta és mérnökké képezte ki magát. E minőségében 1882-ben részt vett az arlbergi vasút építésében, majd a tiszaszabályozási munkálatoknál működött. Közben önkén tesi szolgálatának tett eleget és a 10. számú huszárezred tartalékos hadnagyává neveztetett ki. Az 1887-i választások alkalmával mérsékelt ellenzéki programmal képviselővé választatott Borsodmegye mezőcsáthi kerületében. 1896. óta nem volt tagja a Háznak. A volt nemzeti párttal együtt csatlakozott a függetlenségi és 48-as párthoz és az 1906. évi általános választások alkalmával e párt programja alapján választották képviselővé az edelényi kerületben. A II. biráló s a közigazgatási bizottság tagja. Melzer Vilmos, Nagyküküllőmegye, Segesvár kerület született 1858-ban Segesváron. A gimnáziumot szülővárosában végezte, jogot a kolozsvári egyetemen hallgatott. 1880-ban Segesvár tanácsának szolgálatába lépett; 1883-ban tanácsnok, majd polgármester-helyettes lett. Mint ilyen választatott meg 1896-ban szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé, de a szabadelvüpártból a helynevekről szóló törvény miatt kilépve, pártonkívüli állást foglalt el és azt megtartotta, amidőn 1901ben újból képviselővé választatott. 1903. végén, a Tisza-kormány megalakulása után újból a szabadelvüpárt tagja lett. Az erdélyrészi ág. ev. országos egyház főkonzisztóriumának tagja. Az 1905-i, valamint az 1906-i általános választások alkalmával ugyancsak a segesvári kerület választotta képviselőjévé. 1906. májusában a többi szász képviselőkkel együtt csatlakozott az alkotmánypárthoz. Az I. biráló-bizottság tagja. Meskó László, Nyíregyháza város 1851-ben született Nyíregyházán. Tanulmányait Eperjesen. Budapesten és Bécsben végezte. 1877-ben nyert jogtudori és ügyvédi oklevelet s ugyanez évben Nyíregyházán ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban Nyíregyháza város tiszti főügyészévé választatott, amely hivatalát 1892. végéig viselte. Mint tartalékos hadnagy 1878-ban résztvett Bosznia megszállásában,