1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - V. Az ország zászlósai, a pozsonyi gróf és a két koronaőr - Széchenyi Béla gróf

58 Zólyommegye főispánjává neveztetett ki. 1885 tavaszán nőül vette Tisza Paulinát, néhai Tisza Kálmán volt miniszterelnök leányát. Történelmi tanulmányokkal korán előszeretettel foglalkozott s irodalmilag is működött e téren. Nagy műve »Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században« (három kötet, Budapest, 1879—1880). »Házi Tört. Emlékek gyűjtőcím alatt: »Bethlen G. fejedelem udvartartása« (egy kötet, Budapest, 1888) »Régi magyar szakácskönyvek« (egy kötet, ugyanott, 1893). Azonkivül több értekezése jelent meg a »Századok«-ban, az »Archaeologiai Ertesítő«-ben, a »Turul«-ban és a »Történelmi Tár«-ban. Irodalmi erdemei elismeréséül a tudományos akadémia 1879-ben levelező, 1887-ben tiszteleti, 1891-ben pedig az igazgatótanács tagjává választotta ; választmányi tagja a történelmi társulatnak, az archeológiai társaságnak és elnöke az ő buzgalma folytán létrejött heraldikai és genealógiai társaságnak. 1882 óta cs. és kir. kamarás. 1894. december 18-án koronaőrré lett megválasztva. 1895-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. Az igazolóbiróság tagja. Széchenyi Béla gróf koronaőr 1837. február 3-án Budapesten született az »Európa« szállodában, ahol akkor szülei laktak ; a halhatatlan Széchenyi István gróf fia. Gyermekéveit Budapesten és Cenken töltötte házi nevelők mellett, kiknek egyike Podhorszky Lajos, az ismert tudós, volt. A vizsgákat is otthon tette le 17 éves koráig soproni tanárok előtt. 18 éves korában Berlinbe, majd Bonnba ment és a jogi és államtudományokat hallgatta. Tanulmányai végeztével Angliába utazott. 1857-ben nagyobb külföldi útra indult testvére Ödön, Zichy Jenő és Károlyi Gyula grófok társaságában. 22 éves korában mcgkináltatott a főispánsággal, de nem fogadta el. 1860. április 8-an atyját Döblingben elérte tragikus végzete, egy nappal fiának Bécsbe érkezése előtt. 1861-ben rövid ideig mint Sopronmegye egyik kerületének képviselője szerepelt, de 1862-ben ismét külföldre utazott és ekkor Károlyi Gyulával Amerikát látogatta meg. Ez útjáról munkát irt, melyet Károlyi Gyula grófnak ajánlott. Ez volt első kísérlete az irodalom terén. 1865-ben mint kismartoni képviselő szerepelt. 1867-ben és 1870-ben oroszlánvadászatokra