1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - V. Az ország zászlósai, a pozsonyi gróf és a két koronaőr - Széchényi Gyula gróf

59 három expedíciót tett Algírban ; erről leveleket irt a »Vadász- és Versenylapéban. 1870 ben megnősült, Erdődy Lajos gróf leányát, Hannát, vette el, aki azonban két év múlva meghalt. Ekkor öt esztendeig a világtól teljesen visszavonultan élt Cenken és csak 1876-ban fertőtavi kőkori lelete alkalmával adott életjelt magáról. Ez időben fogamzott meg benne a középázsiai expedíció eszméje. Az útra úgy készült, hogy nem tér vissza többé. Atyja kéziratait az akadémiának, ereklyéit a múzeumnak adta s 1877. december •i-én útnak indult ; kísérői voltak : Lóczy Lajos, Kreitner hadnagy és Bálinth Gábor, aki csakhamar visszamaradt. Bejárta Indiát, Japánt, Jávát, Borneot, Khina nyugati részét s bár Tibet fővárosáig, Lhassáig, el nem jutott, az expedíció mégis nagyszerű eredményre vezetett. Grosvenor és Cooper után ő volt az első, kinek sikerült Yünnanon át keresztülhatolni és úgy jutni el Khinából Hátsó-Indiába. 22 hónapig tartott útja, melyért 1880-ban azzal jutalmazta a tudományos akadémia, hogy tiszteletbeli tagjai sorába emelte. 1883-ban a tudományos akadémia igazgatóságába választatott be. 1890-ben jelent meg ázsiai útjáról irt művének 1- kötete, 1892-ben a II. kötet. Több magas rendjel birtokosa. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a budapesti tudományegyetem tiszteletbeli bölcsészetdoktorrá nevezte ki. 1901-ben Szlávy József helyére koronaőrré választatott. Az igazoló és a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, a mentelmi és a pénzügyi bizottság tagja. Széchényi Gyula gróf kir. főlovászmester 1829. november 11-én született, harmadszülött fia néhai Pál grófnak. Iskoláit Szombathelyen végezte. 1848-ban hadnagy lett a I'alatinus-huszároknál ; Windischgraetz hadseregével a prágai forradalom leverése után Bécsbe, ennek bevétele után pedig az Olaszországba indult sereghez ment. A marcali uradalomnak lévén ura, a hatvanas években élénken részt vett a megye politikai és társadalmi mozgalmaiban s marcali kastélyában találkoztak Somogymegye notabilitásai és döntöttek a megye ügyeiben. Egyik alapítója volt e megye gazdasági egyesületének. Wenckheim Béla báró helügyminisztersége alatt Sopron vármegye főispánjává, majd pedig Beust külügyminiszter korában udvari tanácsossá neveztetett ki a