1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IV. Az ev. ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Kún Bertalan - Laszkáry Gyula

IS 1877.); A XVI. században tartott magyar református zsinatok vég­zései (Budapest, 1881.); Gróf Degenfeld-Schomburg Imre emlékezete (Debreezen, 1883.) ; Károli Gáspár küzdelme a szentháromság tana védelmében Egri Lukács ellen (Károli-emlékkónyv, 1890.). Kún Bertalan tiszáninneni ev. ref. egyházkerületi püspök 1817. január 21-én Felső-Xyárádon, Borsodmegyeben született. Otthon, majd Beregszászon és Miskolcon végezte iskoláit; ez utóbbi helyen mint bölcsészettanulót köztanítóvá választották. 1836-ban Sárospatakra ment s ott 3 évig hallgatta a hittudomá­nyokat. 1839-ben magánnevelő volt Abaujban. 1842-ben papi vizsgáját letéve, állomást foglalt el, s innen sorba látogatta a bécsi hittudományi intézetet, a lipcsei, hallei és berlini egyetemeket, honnan 1844-ben tért vissza. Az abauji egyházmegye 1845-ben aljegyzővé, a miskolci egyházközség 1850-ben lelkészévé válasz­totta. 1857-ben egyházkerületi aljegyzővé, 1860-ban főjegyzővé választatott meg. 1866-ban a tiszáninneni egyházkerület szuper­intendense lett s mint hivatalban egyik legidősebb egyházfőnök, tagja a főrendiháznak. Egyházi elnöke az egyetemes konventnek. A sárospataki lelkészképesítő vizsgálati bizottság elnöke ; elnöke még a miskolci ev. ref. egyházkerületi felsőbb leányiskola fel­ügyelő-bizottságának. 1870-ben kir. tanácsosi címet kapott. 1892-ben ő Felsége hosszú és hű szolgálatai jutalmául a Lipót-rend közép­keresztjét adományozta neki. Irodalmi működése szónoklati s egyházi irataiból és néhány röpiratból (»Visszhangok a vegyes házasságok ügyében, 1844.«, »A papi jellem rajza«, »Egyetemes papság«, »Egyházi szónoklattan«, stb.) áll. Laszkáry Gyula, a dunáninneni ág. ev. egyházkerület felügyelője, ősrégi család sarja, 1839. október 11-én Alsónyéken született. Gimnáziumi és jogi tanulmányait magánúton végezte; a jogot Hunfalvy Pál és Csengcry Antal adták neki elő Budapesten. Itt részt vett az 1858 59-i tüntetésekben és barátját, Forinyákot, mellőle lőtték agyon. Mint 20 éves ifjúnak Hontmegyében a pátens elleni mozgalomban feltűnő szerepe volt. 1861-ben átvette anyai birtokának kezelését és e célból Nógrádmegyébe, Romhányba köl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom