1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - III. Görögkeleti egyháznagyok - Nikolics Miron - Pap Ignác János

39 ntotta ez intézet tanárainak számát és javította azok fizetését, a tanítóképző mellett tápintézetet állított fel a szegénysorsú növendékek ellátására; ezek felsegélyezésére és felsőbb kiképeztetésérc több ösztöndíjat teremtett; felállított egy felsőbb leányiskolát; létesítette az egyházmegyei nyomdát, a rokkant lelkészek, a lelkészek özvegyei és árvái számára pedig létesítette az úgynevezett egyházmegyei papi alapot és alapját vetette a létesítendő egyházmegyei hitfelekezeti gimnáziumnak. 1879-ben ő Felségétől a másodosztályú vuskorona-rendet, 1896-ban a Ferenc József-rend nagykeresztjét kapta tevékenységének elismeréséül, miután már azelőtt az arany-érdemkeresztet kapta volt. Irodalmi működéséből fölemlítendő, hogy 1878-ban Archipresbiter név alatt »Egy komoly szó a végső órában« című munkát adott ki, mely a görög-keleti román egyházra nézve reformokat hoz javaslatba. 1899-ben g. kel. órsekmetropolita lett. 1904-ben Nagyszebenben új székesegyházat építtetett. Nikolics Miron pakraci g. kel. szerb püspök született 1845-ben Miholjacon (Szlavonország) mint az ottani lelkész fia. Hittani tanulmányait Karlócán befejezte, mire lelkésszé szenteltetett. 1881-ben archimandrita lett, 1888-ban pedig püspökké választatott, mely választás csakhamar legfelsőbb megerősítésben részesült. Az egyházi adminisztrációban nagy jártasságot szerzett az elhunyt Gruics Xikanor püspöksége alatt, kit tíz évig tartó betegsége alatt helyettesített. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a II. oszt. vaskorona-rendet nyerte. Pap Ignác János aradi g. kel. román püspök 1849-ben Pocsa-Velesden, Biharmegyében született. A gimnáziumot Belényesen, a theologiát Aradon végezte. Aradon már ifjú korában a/ egyházi közigazgatás szolgálatába állván, kitűnt adminisztratív tehetségével; utóbb tanár lett a szemináriumban. Metianu alatt püspöki titkár lett. 1892-ben szentszéki egyházi előadó lett és Metianu érsek címzetes esperessé nevezte ki. 1899-ben Goldis János püspök szerzetessé szentelte fel, amikor az egyházi törvények értelmében felvette a János nevet. Goldis püspök halála után az aradi szentszék elnöke lett és mint ilyen ő hivta össze