1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - III. Görögkeleti egyháznagyok - Popea Miklós

10 1903-ban a püspökválasztó-zsinatot, amelyen 36 szóval 20 ellen az aradi g. kel. egyházmegye püspökévé választatott. A király március 27-én erősítette meg. Popea Miklós karánsebesi g. kel. román püspök született 1826. február 17-én a Brassó melletti Hosszúfalu községben, hol atyja mint g. kel. román lelkész működött. Tanulmányait Brassóban, Balázsfalván és Kolozsváron végezte. Mint végzett jogász 20 éves korában a hittani tanulmányokra ment át s ezeket a bécsi egyetemen hallgatta mint a császári konviktus alumnusa, ahová az erdélyi g. kel. egyházmegye küldte. 1849/50ben a politikai közigazgatás szolgálatába lépett mint gyakornok az erdélyi helytartóságnál, későbben mint iktató és fogalmazó a dévai cs. kir. járási hivatalnál ; 1852-ben jegyzővé, kevéssel későbben pedig albiróvá neveztetett ki a nagysomkúti cs. kir. járásbírósághoz, meby állását 1856-ig töltötte be. 1856-ban báró Saguna András érsek-metropolita, akkor még az erdélyi egyházmegye püspöke, meghívásának engedve, a szerzetes-rendbe lépett és egy év leforgása alatt diakónus, protodiakonus, szincellus, végre protoszincellus lett, egyszersmind szentszéki titkárrá, theologiai tanárrá és az újegyházi (Szebenmegye) esperesség adminisztrátorává neveztetett ki. 1864-ben szentszéki ülnök lett, megtartván azonban 1809 végéig tanári és espereshelynöki állását is. Az 1870-i egyházmegyei zsinaton báró Saguna András metropolita érseki vikáriussá nevezte ki és 1871-ben archimandritává léptette elő. Mint érseki helynök vezette a főegyházmegyei a két izben beállott széküresedés tartama alatt. A karánsebesi egyházmegyei zsinat 1889. március 27-én tartott ülésében az egyházmegye püspökévé választotta és miután e választás megnyerte a legfelsőbb megerősítést, június 23-án püspökké szenteltetett fel és július 14-én foglalta el püspöki székét. A hazai közügyekben is tevékenyen részt vesz, nemkülönben a román nép nemzeti, irodalmi és általában kulturális ügyeiben kiváló buzgalommal tevékenykedik; így az »Associatiunea transilvana« irodalmi egylet és a »Reuniunea pentru fondul de teatru román« (román szinhazalap megszerzése céljából alakult egyesület) és más közművelődési egyleteknek részint rendes, részint alapító tagja. Irodalmi téren való működését tanúsítják