1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Wlassics Gyula

127 tudományokat adta elő. 1902-től kezdve mint a Keresztény szövetkezetek központjának vezérigazgatója működik. 1886-ban a bécsi egyetemen hittudorrá avattatott. Az 1905.-i általános választások alkalmával az újbányái kerületben néppárti programmal képviselővé választották Wickenburg Márk gróffal, a kerület szabadelvűpárti volt képviselőjével szemben. A számvizsgáló-bizottság tagja. Wlassics Gyula, Pécs város 1852. március 17-én született Zalaegerszegen. A középiskolát kanizsán és Budapesten, az egyetemi tanfolyamot pedig Budapesten és Bécshen végezte s azután idehaza ügyvédi oklevelet szerzett. Mar 1875-ben állami szolgálatba lepett s a törvényszéknél, kir. táblánál és az igazságügyminisztériumban működött. 1882ben komáromi és később budapesti alügyész lett, de e minőségeiben is mindig az igazságügyminisztérium kodilikatórius osztályában működött. Rövid idő múlva igazságügyminiszteri titkárrá és később budapesti helyettes kir. főügyésszé neveztetett ki. Az igazságügyminisztériumban a bűnvádi eljárás kodifikációjával foglalkozott, ezenkívül a kir. táblai és bitói szervezeti törvények előadói tervezetét és egyéb törvénytervezeteket készített el. Irodalmi működésének és a kodifikációban tanúsított szakértelmének méltánylásául 1801-ben egyetemi tanárra neveztetett ki és a miniszteri széktől való megválása után 1903-ban ismét elfoglalta a büntetőjog tanszékét. 1892-ben a csáktornyai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta s mint ilyen a képviselőház igazságügyi és közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottságaiban buzgó tevékenységet fejtett ki. Ezenkívül a képviselőházban előadója volt a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak. Nagyobb munkát irt a pénzbüntetés jogi természetéről, a bűnvádi eljárás alapelveiről, új irányokról a büntető jogban stb. »A bűnkisérlet és bevégzett bűncselekmény« című és »A tettesség és részesség tana« című munkáját unely 1893-ban tetemesen átdolgozva 11. kiadásban is megjelent) a Magyar Ttldományos Akadémia a Sztrokay-díjjal tüntette ki. Szakadatlanul dolgozott ezenkívül úgy a hazai, mint a külföldi szaklapokba amellett. hogy a hírlapirodalomnak is mindenkor tevékeny munkása volt. Annak idején a »Strafgesetzgebung der Gegen\vart« című vál-