1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Thaly Kálmán

407 osztály vezetője volt s ebben a felelősségteljes állásban nagy tevékenységet fejtett ki. Ez állásban szerzett érdemeiért ő Felsége 1899-ben a vaskorona-renddel tüntette ki 1888 óta nős, egy leányos két fiúgyermek atyja. Az 1905.-Í általános választások alkalmával a csáktornyai kerület választotta képviselőjévé szabadelvűpárti programmal. Thaly Kálmán, Debrecen város, I. kerület született 1839-ben Csépen, Komarommegyében. 1850-ben Pozsonyba ment, azután Pápára, hol a gimnáziumot befejezte; végre 1856-ban Budapestre, hol a ref. theologiai szakra irattá be magát, de azután az egyetem magyarrá lévén, a jogi és bölcsészeti tantárgyakat hallgatta. Az irodalommal korán kezdett foglalkozni; eleinte szépirodalmi iró, majd kiválóan történeti tanulmányokra adta magát; 1860-tól 1864-ig a Pesti Napló szerkesztőségének tagja volt Fáikkal, Csengeryvel és Salamonnal együtt. 1864-től 1869 ig az irodalom tanára volt a pesti ref. főgimnáziumban mint Gyulai Pál utódja. 1864-ben jelent meg első nagyobb történelmi munkája : »Bottyán Jánosa, melyet vagy 40 kötet, főleg a Rákóczi-korra vonatkozó nagyobb mű követett. Az akadémia nemsokára levelezőtagjává választotta. Az alkotmányos minisztérium helyreállítása után hivatalt vállalt s a honvédelmi minisztériumban osztálytanácsosi állást töltött he. Politikai elvei miatt azonban mint miniszteri tanácsos megvált állásától s ez időtől fogva mint a történelmi társaságnak, melynek alapítói közé tartozik, titkára és a Századok szerkesztője, kiválóan tanulmányainak élt. Egészségi okokból egy időre Pozsonyba tette át lakásat s élére állt a pozsonymegyei régészeti egyesületnek és a Toldy-körnek. 1878-ban a főváros IX. kerülete képviselővé választotta függetlenségipárti programmal; 1881-ben ugyané kerületben kisebbségben maradt Kemény Gábor báró miniszter ellenében, de közben a debreceni I. kerület mandátuma megüresedvén, elnyerte azt s azóta e kerületet képviseli ; az 1905.-i választásoknál már hetedizben választotta meg e kerület. Az akadémia 1880-ban rendes tagjává választotta; 1898-ban az akadémia történelmi bizottságának elnöke lett. 1868 óta tagja a milanói és torinói tudományos akadémiáknak ; Viktor Emánuel király tudományos érdemeiért a San Maurizio-rend tiszti