1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Thaly Kálmán

408 lovagkeresztjével tüntette ki. 1888 ősszel, konstantinápolyi első utazása alkalmával a török szultán a Medsidje-rend csillagos nagy commandeur-jclvényeinek adományozásával tüntette ki. A Magyar történelmi társulat 1889-ben harmadelnökévé választotta; 1894 óta első alelnöke e társulatnak; 1889-ben az országgyűlési függetlenségi párt első alelnöke lett. Ugyancsak 1889-ben Konstantinápolyban fölfedezte II. Rákóczi Ferenc hamvait s könyvet adott ki azokról s Rodostóról és egyszersmind a hamvak hazahozatalát sürgette az országgyűlésen s ezt a ház egyhangúlag el is határozta. Kossuth 90. születésnapjára a 25 függetlenségi képviselőből álló üdvözlő küldöttséget ő vezette Torinóba. Az ezredéves kiállítás előkészítésében és rendezésében igen tevékenyen közreműködött s nemcsak a regnikoláris küldöttségnek, hanem a nyolctagú végrehajtóbizottságnak is tagja, valamint a kiállítás történelmi főcsoportjának alelnöke volt. Az ország hét nevezetes pontján létesített millennáris emlékoszlopok felállítását az ő indítványára határozta el egyhangúlag a törvényhozás; ez emlékművek helyeit mint miniszterelnöki biztos személyesen jelölte ki mind a hét helyen, a hatóságokkal a tárgyalásokat vezette és a művészeknek az egyes emlékek műfonuáihoz az eszméket ő adta, a történelmi vonatkozásokat ő szolgáltatta s az emlékiratokat szövegezte. Fáradozásaiért legfelsőbb királyi elismeréssel és az ezredévi nagy aranyéremmel tüntettetett ki. A kolozsvári Ferenc József-egyetem 1896-ban történetírói érdemei elismeréséül a bölcsészeti tudományok tiszteletbeli doktorává egyhangúlag megválasztotta. 1901. február 18-án ő Felsége az 1900.-Í párisi világkiállítás magyar osztálya körül szerzett érdemei elismerésekép, különösen a híres »huszárterem« eszméjének fölvetéséért és létesítéséért, negyvenéves történetbúvári jubileuma alkalmából a m. kir. szent Istvánrend lovagkeresztjével tüntette ki. 1903-ban Debrecen, 1904-ben Pozsony választotta díszpolgárává. 1899-ben a függetlenségi és és 48-as párt részéről, amelynek tiszteletbeli elnöke, a paktum egyik aláírója volt. 1904. március 10-én az ő felszólalása vetett véget az obstrukciónak. Ezen felszólalásának emlékérc érmet verettek : »Harcok Írójának — béke szerzőjének*: körirattal. 1905. márciusában egyike volt ama politikusoknak, kiknek véleményét a helyzetről ő Felsége kikérte. A IV. biráló-bizottság tagja.