1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Képviselőház - Magyarországiak - Szerb György - Széli Kálmán
396 vált, a nemzeti párt belepett a szabadelvű pártba. Rövid pár hé. alatt a képviselőház valamennyi megakasztott törvényjavaslatot megszavazta, még pedig a gazdasági kiegyezés ideiglenes rendezését az általa felállított úgynevezett »Széll-formula« alapján egészen inas alapokra fektette. Gyors egymásutánban a kúriai bíráskodásról szóló törvényt és az új házszabályokat is megalkotta a képviselőház. Az ausztriai Thun-kabinettel folyamatba tett újabb kiegyezési tárgyalások során újabb biztosítékokkal bástyázta körül az Ausztriával fennálló kereskedelmi viszonyt és a külállamokkal szemben fennálló kereskedelmi szerződések lejáratának egyidejűségét. A kabinetben a belügyminiszteri tárcát magának tartotta fenn s mint belügyminiszter is fontos reformokat létesített. Rendezte a lelencügyet s rendszeresen gondoskodott törvény útján a hét éven felüli züllött gyermekekről; a közigazgatást egyszerűsítette és gondoskodott a községi közegek kiképzéséről. Fiúméban helyreállította a törvényes rendet s azt állandó és egészséges alapokra helyezte. A parlamenti reform folytatásaképen az általa kontempált elvek alapján alkottatott meg az új összeférhetlenségi törvény. Az 1901.-i általános választások az új törvények és az új rend alapján hajtatván végre, ezekből a Széli Kálmán programja alapján álló szabadelvű párt nagy diadallal került ki. 1902. márciusában ő Felsége a szent István-rend nagykeresztjévcl tüntette ki. 1902. december 31-én majdnem egyévi tárgyalások után sikerült a Koerberkormánnyal megkötnie a kiegyezést. 1903-ban az általa benyújtott felemelt létszámú újoncjavaslat ellen a szélső baloldal obstrukciót indított, amellyel szemben ő a passziv rezisztencia álláspontjára helyezkedett; az obstrukciót az indemnitási javaslatra is kiterjesztették. Május 1-én beállott a költségvetésen kívüli állapot. A szabadelvű párt egy része Apponyi vezetése alatt nemzeti vívmányokat, a másik része pedig Tiszával az élén erélyes rendszabályokat követelt. Június lü-án beadta lemondását, kisérve az összes pártok elismerésétől. Azóta visszavonult rátóti birtokára és a házban nem jelent meg. 1903. augusztusában ő Felsége meghívására ő is elmondta véleményét a válság megoldására névé, szeptemberben pedig a kilences-bizottság elnöki tisztét töltötte be. Tisza István gróf deszignálása után nagy érdemé volt abban, hogy a szabadelvű pártban lappangó ellentétek, egyelőre legalább, elsimuljanak. Az
