1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Geréb János - Giesswein Sándor

268 nyert támogatással végezte. Gyakorló ügyvéd Szászrégenben. Jelentékeny szerepet visz megyéjében, amelynek közgyűlésein gyakori a szász bizottsági tagokkal való összetűzése. Az 1901.-i altalános választások alkalmával a nyárádszeredai kerület régi szabadelvű képviselője helyére Kossuth-párti programmal megválasztotta; 1905-ben újra c kerületben nyert mandátumot. A mentelmi bizottság elnöke. Geréb János, Bereck város 1847-ben született Gyimesfalván ősi székely családból. Tanulmányainak befejeztével Háromszékvármegye aljegyzője lett; később a közigazgatási pályát a bíróival cserélte fel és mint törvényszéki albíró vonult nyugdíjba. Tagja Háromszékvármegye törvényhatósági bizottságának és a vármegyei gazdasági egyesületnek. Az 1905.-i általános választások alkalmával függetlenségi és 48-as program alapján a berecki kerület képviselővé választotta Neuir.an Árminnal, a kerület szabadelvű volt képviselőjével szemben. A naplóbiráló-bizottság tagja. Giesswein Sándor, Mosonmegye, Magyaróvár kerület 1856. február 4-én született Tatán. Középiskolai tanulmányait a tatai kegyesrendiek és a bencések győri főgimnáziumában, a theologiát pedig Bécsben a Pazmaneumban és a budapesti központi papnevelőben végezte. 1878-ban pappá szenteltetvén, kismartoni káplánná neveztetett ki; 1880-ban a budapesti egyetemen a hittudományok tudorává avatták. 1881-ben a győri tanítóképző-intézet tanára lett; lSS3-ban a győri egyházmegyei hivatalnál szentszéki jegyző és titkár, amely minőségben 1897-ig működött. 1897-ben kanonok a győri káptalan kötelékében. 1903-ban a szent Istvántársulat alelnökévé választotta. 1895 óta Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja. Tevékeny működést fejtett ki egyházi, társadalmi és irodalmi téren. Az 1897-ben összeült kathohkus autonómiai kongresszusra a győri egyházmegye papsága választotta képviselőjévé és mint ilyen a kongresszus egyházi jegyzője volt. A kongresszuson különösen a hitközségi szervezet ügyében szólalt fel és működött irányítólag. 1897-ben Győrött megalakította a keresztény munkásegyesületet, amely az első volt