1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Benyovszky Sándor gróf - Bernáth Béla - Berzeviczy Albert

227 miniszterrel együtt megvált államtitkári állásatói s azontúl a képviselőházban mint a pénzügyi bizottság és a delegáció tagja, majd a Bánffy-kormany megalakításától, vagyis 1895. januártól fogva mint alelnök is működött. 1896. áprilisában 6 Felsége belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Az 189(5 őszén megtartott általános választások alkalmával ismét Budapest főváros VIII. kerületétől nyert mandátumot. A ház alelnökének újra megválasztatván, bizottsági tagságot nem vállalt s csupán a felirati bizottság és a delegáció tagja volt. 1898-ban azonban az alelnökségről leköszönt.— s bár a ház újból megválasztotta, nem volt hajlandó c tisztet tovább viselni. Ezentúl a delegáción kivül ismét a pénzügyi bizottságban is működött s Csáky Albin grófnak főrendiházi elnökké lett kinevcztetése után az ő helyébe a képviselőház közoktatási bizottságának elnökévé és a magyar-horvát rcgnikoláris bizottság tagjává választották meg. Az 1901-ben összehívott országgyűlésre megint Budapest főváros VIII. kerülete választotta meg nagy többséggel képviselőjévé. Az interparlamentáris konferencia magyar csoportjának alelnöke s e minőségben úgy az 1806,-i budapesti, mint az 1900.-Í párisi konferenciában tevékenyen reszt vett. A/. F.rzsébet-szoborbizottság, a felirati s a pénzügyi bizottság tagja és a közoktatási bizottság elnöke volt. líH)3-ban tagja lett a Tisza-kormánynak, melyben a vallás- és közoktatásügyi tárcát vállalta cl. Ez alkalommal mandátumáról lemondván, azt a budapest-józsefvárosi kerülettől az új választáson ismét megnyerte s az 1905. januárban tartott általános képviselőválasztás alkalmából c kerület újból őt tisztelte meg bizalmával, immár hatodszor választván meg őt képviselőül szabadelvűparti programmal. Miniszterségének mindjárt legelején nagyszabású akcióba fogott : elkészítette s be is nyújtotta a Házban a népoktatási törvények módosítására vonatkozó torvényjavaslatot, mely már az előkészítés stádiumában is igen nagy érdeklődést keltett és élénk vitára adott alkalmat. Egész közpályáján széleskörű irodalmi működést fejtett ki. Buzgó munkása volt mindig a napi és időszaki sajtónak, irván politikai és társadalmi érdekű, valamint tanügyi vonatkozású cikkeket s szépirodalmi és művészeti tárgyi dolgozatokat egyaránt. 1894-ben nagyobb tanulmányt tett közzé ^Közművelődésünk és a harmadik egyetem*, címmel. Úgy szépirodalmi, mint esztétikai és művészet15*