1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Karap Ferenc - Kautz Gyula

161 tetett ki és nemsokára a főrendiházba hivatott meg. 1896-ban a hódmezővásárhelyi főispánság alól felmentetett és attól kezdve 1905. februárig kizárólag Szeged város főispánja volt. 1898-ban a Lipót-rend lovagja lett, 1905 elején pedig, nyugalomba vonulása alkalmával, titkos tanácsosi méltóságot nyert. Karap Ferenc 1820-ban született Hajdúböszörményben. A jogi pályára lépve, mint biró működött először vidéken, majd a fővárosban, hol a kir. táblához neveztetvén ki, a hetvenes évek óta mint tanácselnök a kereskedelmi és váltótanácsot vezette ritka szakértelemmel. A felajánlott igazságügyi tárcát ismételten visszautasította. 1886 végén nyugalomba vonult, mely alkalomból Fabiny igazságügyminiszter levelet intézett hozzá, úgy beszélve róla, mint a biró eszményi alakjáról. Nyugalomba vonulásával egyidejűleg neveztetett ki a főrendiház tagjává. 1896. május 6-án a budapesti tudományegyetemtől az államtudományi doktori címet kapta. A királyi és országos legfőbb és a királyi és országos közigazgatási fegyelmi bíróságban, az igazoló bíróságban, a mentelmi és a közjogi és törvénykezési bizottságban foglal helyet. Kautz Gyula 1829. november 5-én Győrött született; itt végezte tanulmányait, melyeket Budapesten és Lipcsében folytatott, hol Roschernek kedvenc tanítványa volt. Huszonegy éves korában már jogtudor volt. 1882-ben a pozsonyi kir. jogakadémián segédtanárként és 1853 — 1856-ig a nagyváradin rendes tanárként működött. 1857ben Budapestre jött a műegyetemre a közgazdaságtan tanárának; 1859-ben a politika magán-, majd 1863-ban rendes tanára lett a budapesti tudományegyetemen. Az akadémia 1860-ban levelező, 1865-ben rendes, később pedig igazgatósági taggá is választotta. 1865-ben Győr városa megválasztotta képviselőjének s e minőségben a pénzügyi kiegyezés egyik előadója volt; 1875-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta; tanítványai 25 éves jubileuma alkalmából arany tollal tisztelték meg. Az 1883,-i képviselőválasztás alkalmával elvesztette a győri mandátumot s ugyanez évben Fest Imre halála után az Osztrák-magyar bank magyar alkormányzójává Főrendiház. 11