1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Kochmeister Frigyes báró

162 neveztetett ki, a főrendiház szervezésekor pedig ennek tagjává. Egyike a legtermékenyebb íróknak ; munkálkodása egész könyvtárt tesz ki; 1861-ben jelent meg tőle az államtudomány kézikönyve, 1868-ban művet irt a közgazdasági eszmék fejlődéséről hazánkban, mely mű 1876-ban kivonatban németül is megjelent; nagyobb művei, nemzetgazdaságtana és pénzügytana, főiskolai kézikönyvek ; több tanulmányt irt a valutáról, azonkívül nagyobb akadémiai értekezéseket, illetve emlékbeszédeket (Pauler és Kerkapoly volt miniszterek, továbbá Roscher hírneves lipcsei tanár felett) tett közzé, stb. Tiszteletbeli tagja a nemzetközi statisztikai intézetnek, stb. 1892-ben az Osztrák-magyar bank kormányzójává neveztetett ki s ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal ruházta fel. Bankkormányzói állásától, amelyhez a bank új alapszabályainak emléke fűződik, 1900 elején visszalépett, mely alkalomból a vaskorona-rend nagykeresztjével lett kitüntetve, miután már két évvel előbb a Ferenc József-rend nagykeresztjével díszíttetett volt fel. A belvárosi polgári kör elnöke s az 1905.-i képviselőválasztáson mint a Tisza-párt elnöke élénk tevékenységet fejtett ki. Tagja a főrendiház pénzügyi bizottságának, valamint a királyi és országos legfőbb és a királyi és országos közigazgatási fegyelmi bíróságnak. Kochmeister Frigyes báró 1816. november 26-án született Sopronban. Kiképeztetését a bécsi politechnikumban nyerte. Utóbb kereskedői pályára lépett és Török Frigyes droguista üzletében volt alkalmazva. Egyidejűleg a szakmájába vágó ismeretek gyarapítása végett a tudományegyetemen a vegyészeti előadásokat hallgatta. 1836—40-ig Bécsben Schoeller Sándor bank- és terményüzletében gyakorolt. 1841-ben Olasz-, Francia-, Angol-, Németország- és Belgiumban utazott s tekintettel Pesten nyitni szándékozott kereskedelmi üzletére, minden nagyobb piacon összeköttetéseket készített elő. 1842-ben a fővárosban előbb droguista-, majd terményüzletet nyitott. Ez időtől kezdve alig létesült nagyohbszerű vállalat, amelynek részese ne lett volna. KTTTiP^KR ^ÜÍNnríR bronzárú- és csillárgyár Budapest, VI. ker., ÍYUIlUartn OttlHUUn, Dessewffy-utca 11. sz. - Telefon 25-44. sz. «••••• Világító testek légszeszre és villámra. ••••••