1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Gáll József

153 rangot és onnan nevezték ki 1889. december 12-én József főherceg honvédfőparancsnok adlátusává. 1892-ben titkos tanácsosi méltó­ságot kapott; ő Felsége egyébként is több izben a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott működéséről. 1894-ben a Lipót-rend lovag­keresztjét kapta és ugyanez évben ő Felsége a 86. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki. 1895-ben lovassági tábornok lett és ugyanez esztendőben ünnepelte bizalmas családi körben katonai szolgálatának negyvenéves jubileumát. Adlátusi állásától 1899. május 1-én vált meg, nyugalomba vonulva. 1897-ben a vaskorona­rend első osztályát és a porosz vörös sas-rend nagykeresztjét kapta. 1900. november 24-én ő Felsége a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki és a katonai érdemkereszttel tüntette ki. A köz­jogi és törvénykezési, a mentelmi és a naplóbiráló bizottság tagja. Gáll József 1839. április 11-én Kolozsváron született. Ott végezte a gimnáziumot is. Jogi tanulmányait Bécsben folytatta ; a jogtudori cím elnyerése után közel húsz évet töltött hivatali pályán, eleinte a fennállott udvari erdélyi kancelláriánál, később a m. kir. igazságügyminisz­tériumban s onnan a bírói pályára átlépve, a volt hétszemélyes táblánál, ennek megszűnte után pedig a kir. itélő táblánál s tíz évig a semmítőszéknél bíróként működött. Mint biró kiadta román nyelven a polgári rendtartást; a »Döntvénytárt« Dárday Sándorral és Zlinszky Imrével együtt tíz éven keresztül szerkesztette, azon­kívül jogtudományi folyóiratokba is dolgozott. 1881-ben a rékási kerület képviselővé választotta s mint ilyen, birói állásáról le­mondott ; politikai pályára lépve, a szabadelvű párthoz csatla­kozott. Politikai téren különösen a románok közt a hazafias irány terjesztésén fáradozik. Vezetőférfia volt a Budapesten 1884-ben tartott román konferenciának, mely a mérsékelt román-pártnak általa felállított programját elfogadta s így e pártot megalapí­totta. A képviselőházban, amelybe az 1884.-Í választások alkal­mával ismét mint a rékási kerület képviselője jutott be, az igazság­ügyi tárca és törvényjavaslatok tárgyalásánál többször felszólalt és több törvényjavaslatnál előadója volt az igazságügyi bizott­ságnak. 1887-ben a főrendiház tagjává neveztetett ki. Mint temes­megyei nagybirtokos megyei bizottsági tag és több választmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom