1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Ghyczy Béla

154 tagja; azonfelül a gör. kel. román egyházi kongresszus és metropoliai konzisztórium tagja. Az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemeiért 1881-ben a vaskorona harmadosztályú rendjét kapta. 1895-ben a közügyek terén szerzett érdemeiért a Ferenc Józsefrend középkeresztjével tüntettetett ki. Jegyzője a háznak és tagja a naplóbirájó, közjogi és törvénykezési bizottságoknak, továbbá az igazoló és a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságnak ; az aranykészlet ellenőrzésére kiküldött országos bizottság póttagja. Ghyczy Béla 1827. április hóban Budapesten született; unokaöccse néhai Ghyczy Kálmán pénzügyminiszternek. Miután középiskolát Tatán elvégezte, 1841-ben belépett a bécsi mérnöki iskolába. 1846-ban tiszt lett és 1847-ben a mérnökkarba osztatott be. 1848. április végén Olaszországba, az ottani hadsereg hadmérnöki osztályához rendeltetett és eleinte Verona erődítési munkáiban, azután Peschiera ostrománál, végül Peschiera erődítésénél volt alkalmazva. 1850-ben mint százados az utászcsapatokhoz Olmützbe helyeztetett át, onnan pedig Bécsbe a mérnökkari igazgatósághoz. 1852—56-ig különféle nagyobb katonai építkezéseknél működött közre; 1856—59-ig a znaimi mérnökakadémiában az építészet tanára volt. 1859-ben mint százados és őrnagy Rastattba, Németországba rendeltetett, majd Aradon, Grácban és Pólában működött mint mérnökkari igazgató. 1863-ban ismét Bécsbe jutott, a mérnökkar tudományos bizottságába; az 1866,-i hadjáratban részt vett, jelen volt a königgrátzi csatában és érdemei elismeréséül a katonai érdemkeresztet és a szász Albrecht-rend középkeresztjét kapta. A hadjárat után Miaván, Trientben és Linzben működött; 1867-ben Bécsbe került és egy évre a hadügyminisztérium mérnökkari osztályába osztatott be. Az első delegációban, melyben mint a közös hadügyminiszter kirendeltje vett részt, szintén szerepe jutott. A magyar honvédség szervezésekor az első volt, ki törzstiszti minőségben átvétetett; a honvédelmi minisztérium szakosztályi főnöke lett és nagy része volt a szervezési munkálatokban. Budapestről Erdélybe ment mint kerületi parancsnok, onnan mint az első honvédkerület parancsnoka a fővárosba. Még Erdélyben való tartózkodása idejében altábornaggyá neveztetett ki. 1887. november havában betöltött