1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Id. Bornemissza Károly báró - Csáky Zénó gróf

132 székely faluról birja. Atyja, Ferenc, hosszabb időt töltött ÉszakAmerikában : egyik őséről, II. Istvánról, nyert egy magyar nyelvemlék Béldi-kódcx nevet. Jósika Samu báró lemondása után 1888ban Kolozsmegye és Kolozsvár város főispánjává neveztetett ki. Neje Bethlen Emma grófnő. 1897-ben az Emke közgyűlése közfelkiáltással választotta meg elnökének. 1898. május havában ő Felsége főispáni minőségben szerzett érdemei elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Id. Bornemissza Károly báró 1840.. november 26-án Maros-Tordamegye Abafája községében született. 1859-ben érettségi vizsgát téve Kolozsváron, két évig a berlini egyetemen a filozófiai tantárgyakat hallgatta, majd pedig egész Európát beutazta. 1870-ben a m. kir. honvédség szerveztetvén, mint honvédhuszárhadnagy két évig szolgált a honvédség szabadságolt állományában. A politikai téren 1862 óta SzolnokDobokamegyc életében tevékeny részt vett. 1887-ben a magyarláposi kerület egyhangúlag megválasztotta országgyűlési képviselőjévé. 1890. február havában Szolnok-Dobokamegye főispánjává neveztetett ki, amely méltóságától 1902. április 6-án felmentetvén, ő Felsége a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1891 óta cs. és kir. kamarás. Csáky Zénó gróf 1840. március 8-án Krompachon született. A középiskolai szakokban Albin öccsével együtt otthon taníttatván, 16 éves korában a katonai pályára lépett és az 1859,-i olasz hadjáratban részt vett; 1864-ben mint főhadnagy elhagyta a szolgálatot, nőül vévén Esterházy Leontin grófnőt s mint magánzó Szepessümegen telepedett meg. 1867-ben a megye bizalmából egyebek közt a megyei főútigazgatói állásra is meghivatott s e téren kifejtett működésének köszönhető Szepcsmcgye híres útjainak kitűnő állapota. 1882ben megvált ez állásától, midőn atyja halála után öröklött vellbachi jószágain a gazdálkodáshoz kellett látnia és a hitbizományi javak kormányzása is elfoglalta. Mindamellett a megye közigazgatásában folyton a legtevékenyebben részt vett; azonkívül több gazdasági egyesület élén áll és társadalmi úton a nép anyagi és