1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Dezasse Emil gróf - Eötvös Lóránt báró

133 erkölcsi előmozdításán fáradozik. A Szepcsség egyik legnépszerűbb és legkedveltebb embere. 1896-ban Szepesmegye főispánja lett. A hadi érem és a két jubileumi emlékérem tulajdonosa. A szepesvármegyei gazdasági egyesület, a vörös-kereszt egylet szepesvármegyei választmányának, a F. M. K. E. szepesvármegyei választmányának és a szepesvármegyei történelmi társulatnak elnöke. 1903-ban titkos tanácsosi méltóságot kapott. Dezasse Emil gróf 1834. február 21-én Bohuniczon, Pozsonymegyében született francia eredetű családból, mely már régen Petit Verncuil előnévvel és bárói címmel fordul elő ; atyja, Ferenc, ki cs. és kir. őrnagy volt és Zerdahelyi-leányt vett nőül, 1802-ben honfiúsíttatott. A katonai pályára lépve, mint lovaskapitány hagyta el a hadsereget; 1858ban kamarási méltóságot nyert. Majd Bohuniczon telepedvén meg; kineveztetett a Vág-szabályozás kormánybiztosává s ebbeli érdemei elismeréséül kapta a IÍI. oszt. vaskoronarendet. Neje Hildprandt Eleonóra bárónő. Nővérét, Lujzát, Cziráky János gróf, a néhai tárnokmester birta nőül. Eötvös Lóránt báró 1848. július 27-én Budapesten született ; fia József báró volt közoktatásügyi miniszternek. Nevelésére atyja nagy gondot fordított. A gimnázium egy részét a kegyesrendieknél, más részét otthon végezte; Budapesten kezdte az egyetemi tanfolyamot, de nemsokára külföldre menvén, ott négy évet töltött. Heidelbergbcn Bunsen mellett dolgozott, Königsbergben természettudományi és mathematikai tanulmányoknak szentelte idejét. 1870-ben hazajött s tudományos felolvasásaival és értekezéseivel figyelmet keltett. 1871-ben egyetemi magántanár, 1872-ben rendes tanár lett. Neje, Gizella, néhai Horvát Boldizsár egykori igazságügyminiszter leánya. Bölcsészettudor és a II. természettudományi intézet igazgatója. A tudományos akadémia 1873-ban levelező, 1883-ban pedig rendes tagjává választotta. Tudományos dolgozatai, melyek a fénytanra, a kapillaritasra és a gravitációra vonatkoznak, a magyar tudományos akadémia értekezései sorában és idegen nyelven leginkább a Wiedemann-fcle »Annalen der Physik« című folyóiratban jelentek