1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Pichler Győző - Pildner Ferencz

339 Pichler Győző, Tolnamegyei Kölesd kerület született 1869-ben. Kivégezve Budapesten jogi tanulmányait, rövid időre a főváros közigazgatási szolgálatába lépett mint joggyakor­nok. Csakhamar hírlapírásra adta magát és az »Egyetértes« munkatársa lett. Mint jogász az ifjúság egyik vezetője volt és 1889-ben a nemzetközi diákcongressuson mint a magyar egyetemi hallgatók küldöttségének elnöke vett részt. Mikor Kossuth Ferencz visszatért Magyarországba, Pichler Győző lett titkára és mint ilyen elénk részt vett a függetlenségi 48-as párt bcléletéhen. Már mint képviselő tette le a jogi szigorlatokat és az ügyvédi vizsgát. Az 1896. évi választások alkalmával a kölesdi kerület Husbach Pétar szabadelvűpárti és Varga néppárti jelöltekkel szemben országgyűlési képviselővé választotta meg. 1901-ben ugyancsak elnyerte a kerület mandátumát a szabadelvű jelölttel szemben. A véderő-bizottság tagja. • » • Pildner Ferencz, Nagy-Küküllőmegye, Kőhalom kerület született 1849. július 9-én Homoródon, a hol az apja, egy régi család tagja, melynek tagjai a XVII. század óta a volt kőhalmi szék közéletében tevékeny részt vettek, nvint ág. hitv. ev. lelkész, kaptalansági és kerületi esperes csaknem 50 évig működött. Középiskolai tanulmányait Brassóban kezdte, a két utolsó évet pedig a magyar nyelv elsajátítása végett Székely-Udvarhelyt végezte. Jogi tanulmányait Kolozsvárott kezdte, Budapesten és Gráczban végezte. Már jogászkorában a közügyek iránti érdeklődésből hírlapírással kezdett foglalkozni, több német és magyar nyelven megjelenő lapba dolgozván, 1874-ben a »l)cutsche Zeitung« czímű bécsi napilap munkatársa volt, 1875-ben pedig átvette a Brassóban megjelenő mérsékelt irányú »Kronstadter Zeitung* szerkesztését és e lapot hazafias szellemben szerkesztette. 1877-hen az újon­nan alakított Brassóvármegye szolgálatába mint szolgabíró lépett, rövid ideig mint másod aljegyző. 1878 — 189t>-ig megszakítás nél­kül mint az alvidéki járás l'őszolgabinija működött. Kzen hosszú 'dő alatt nemcsak a vármegye mindennemű közügyeiben, köz­gazdasági kérdésekben vett élénk részt, hanem mint az ev. egyház községi gondnoka és a brassói kerületi cv. consistorium tanácsosa ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom