1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Pintér Sándor

340 egyházi téren is érvényesült. Szabadságideje alatt több éviién tanulmányutakat tett a Keletre. Vármegyei bizottsági tag. Az 1896. évi általános választásoknál szülőhelyén egyhangúlag meg­választatott szabadelvű programmal. Mint képviselő élénk részt vett a ház és a szabadelvű pártkör életében. Több fővárosi és külföldi napilapba és folyóiratba ír politikai és ethnografiai czikkeket. Igyekszik az erdélyi szászok politikai törekvéseit a modern magyar állameszmével összhangba hozni. Midőn a szász­ajkú képviselőknek egy része a helységnevekről szóló törvén}' miatt a szabadelvű pártból kilépett, ő még három szászajkú kép­viselőtársával — választói egyetértő hozzájárulásával — továbbra is tagja maradt ;t pártnak. Ezen politikai elvhű magatartását választói azzal is méltányolták, hogy 1898-ban és 1901-ben is a szász nemzeti egyetembe képviselőül egyhangúlag megválasztották. A párisi nemzetközi világkiállítás magyar csoportjában a történelmi bizottság tagja volt és ebbeli sikeres működéseért a III. oszt. vas­koronarendet nyerte. 1901-ben a kőhalmi kerület szabadelvű pro­grammal újra egyhangúlag megválasztotta. Tagja a közoktatási és a felirati bizottságnak. Pintér Sándor, Nógrádmegye, Szécsény kerület született 1841. márezius 17-en Nógrádvármegye Etes községében. A gymnasiumot Gyöngyösön, Selmeczbányán, Egerben, Eszter­gomban és Szegeden végezte. Jogi tanulmányait a bpesti kir. egye­temen folytatta s azután az ügyvédi pályára lépett; mint ilyen harmincz év óta vezeti a széesényi takarékpénztár jogi ügyeit, a balassagyarmati ügyvédi kamara szervezése óta annak választ­mányi tagja, a zichi és vásonkeői gróf Zichy-család divényi senioralis hitbizományi uradalmának ügyvédje. Sok kisebb-nagyobb szépirodalmi munkát, történelmi és archeológiai értekezést irt. Nagyobb művei : »Néptanulmány a palóczokrólc, »A népmesék­ről, tizenhárom eredeti palócz mesével«, »Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás idejében.« »A vén Mátra titka«. Alapító tagja az Archeológiai, az Ethnografiai, rendes tagja a Termé­szettudományi és Történelmi társulatoknak alakulásuk óta. 1901. ota képviselő szabadelvű programmal. Elnöke a naplóbiráló bizott­ságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom