1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Lator Sándor - László Mihály

304 sítvén egyéves önkéntesi szolgálatát, tartalékos hadnagygyá neveztetett ki a 12. sz. huszárezredhez. Jogi tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemeken bevégezvén, atyja, néhai Latinovits Illés nagybirtokos egyik pusztáját vette át s egyszersmind a megyei közélet s a törvényhatósági bizottság egyik tevékeny tagja lett. Körülbelül 15 év óta Bács-Bodrogmcgye állandó választmányának, közigazgatási bizottságának s törvényhatósági bizottságának tagja. Alig van a megyének egy községe, melynek területén hivatalos megyei kiküldetésben meg ne fordult volna. Mint a megye közgazdasági előadója s a vármegye gazdasági egylet alelnöke 10 év óta működik. 1896 óta a rigyiczai kerületet képviseli szabadelvű programmal. A véderő-bizottság tagja. Lator Sándor, Márumarosmegye, Múramarossziget kerület született Máramaros-Szigeten 1859. november hó 10-én. Jogi tanulmányait ugyanott es Budapesten végezte. 1883. évben mint szolgabin') a közigazgatási pályára lépett. 1888-ban árvaszéki ülnökké, lN!»ö-ben árvaszéki elnökké és 1898. évben alispánná választatott. 1899. év november 21-én az lírányi Imre elhalálozása folytán üresedésbe jött szigeti kerületben egyhangúlag országgyűlési képviselővé választatott. A vármegyei közéletben élénk tevékenységet folytat. A szigeti nemzeti szövetség, a fehér-kereszt egyesület, a vármegyei közkórház elnöke, a polgári kör díszelnöke, a gazdasági egyesület, közművelődési egyesület és a vörös-kereszt egyesület szigeti fiókjának alelnöke. 1901-ben elnöke volt a máramarosszigeti kiállításnak, a mely egyik sarkpontja lett a felvidéki nép felscgitésének. A jelen cyklusban szintén Máramaros-Szigctet képviseli. Tagja a közigazgatási bizottságnak. László Mihály, Székely-Udvarhely város 1849. augusztus 26-án született Istenscgitsbcn, Bukovinában. A gymnasiális osztályokat Esztergomban végezte, a jogot és philosophiát a budapesti és bécsi egyetemen hallgatta; a jogi vizsgalat letevése mellett a bölcsészettudori ' czímet is elnyerte. Csakhamar feltűnt a szépirodalom terén is. 1876-ban tanár lett a budapesti V. ker. kir. főgymnasiumnál, majd nyilvános tan- és nevelö-inté-