1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Lázár Árpád - Lázár György

305 zetet nyitott. Az első volt, ki a sajtó útján felhívta az ország figyelmét a csángó-ügyre. A kormány 1875-ben kiküldte a bukovinai székelyek állapotának tanulmányozására, melyről 1882-ben könyvet is írt-»Keleti testvéreink« czím alatt. E könyv hatása alatt született meg a csángó-magyar egyesület s ennek hatása alatt telepítettek haza 5000 bukovinai székelyt. Irodalmi működéseért a Petőfi-társaság tagjává választotta. 1887-ben Oláhfalu városa (Udvarhelymegye) egyhangúlag választotta meg szahadelvűpárti programmal. 1892-ben Székely-Udvarhely város mandátumát nyerte ; 1896-ban ugyancsak Székely-Udvarhely város választotta meg nemzetipárti programmal. Az utolsó fúzió alkalmával belépett a szabadelvű pártba és 1901-ben mint ilyent választották meg újra. Ezelőtt több lapnak munkatársa volt. Hosszabb külföldi tanulmányútat is tett. Az összeíérhetlcnségi és a IV. biráló bizottság tagja. Lázár Árpád, Hunyadmégye, Dobra kerület 1855-ben Dobrán született. Középiskoláit Szászvároson és NagyEnyeden befejezve, Bécsbe ment és ott a műegyetemen végezte a mérnöki tanfolyamot, azonkívül rendkívüli tantargyakul a jogot és a gazdasági tudományokat hallgatta. Ottléte alatt újjá alakult a magyar egylet, mely jegyzőjévé, később alelnökévé választotta. E közben 1875-ben letette a tiszti vizsgát és hadnagya lett a második műszaki ezrednek. Azután hazatérve, atyjának képviselővé történt megválasztása után átvette a családi birtok kezelését. E mellett tevékeny részt vett a közügyekben, miért is a törvényhatóságnak csaknem összes bizottságaiba beválasztatott. Képviseli a dobrai kerületet, 1887 óta mérsékelt ellenzéki, illetőleg nemzetiparti, a fúzió óta pedig szabadelvűpárti programmal. A ház egyik jegyzője. A VIII. biráló bizottság tagja. Lázár György, Szeged város, I. kerület született 1851-ben. Tanulmányait Szegeden és Budapesten, végezte 1876-ban ügyvéd s a szegedi ügyvédi kamara titkára, később annak alelnöke lett. 1882-ben Szeged város tiszti főügyésze, 1886-ban h. polgármestere, 1896-ban a város érdekében kifejtett működéseért kir. tanácsosi czímet nyert. 1897-ben Tisza Képviselőház. '20