1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Hadik-Barkóczy Endre gróf
268 bizottság által kidolgozandó harmadik javaslat alapjául szintén elfogadott. A kath. congrua-bizottság tagja és a görög kath. plébániák szabályozására ő Felsége által kiküldött albizottság előadója. Képviselővé választatott az 1881 — 1884-iki országgyűlésre Karczfalván függetlenségi programmal és képviselte ezt a kerületet három czikluson át. Az 1884 — 1887-iki országgyűlésen korjegyző. Első megválasztatása után 20 nappal pártja a szeszadó-javaslat tárgyalásánál az ő álláspontját fogadta el s annak nevében határozati jp.vaslatot terjesztett be. Vezérszerepe volt a Janszky-ügyben és a román határrendezés kérdésében. A fokozatosság elvét vallván. Ugrón Gáborral és társaival kilépett a függetlenségi pártból és megalakították a függetlenségi és 48-as pártot. Ezen programmal választotta meg ugyancsak Csikmegye csik-szent-mártoni kerülete 1892-ben s azóta ezt a kerületet képviseli. Ugrón és társai ugyanazon év őszén visszamentek az anyapártba, de ő pártonkívüli maradt. Ez időre esnek az egyházpolitikai reformok, a melyek ellenzésében elsőrangú szerepe volt. A harcz eldőltével az 1896-iki választáson már szabadelvű programmal választatott meg. Báró Atzél Bélának a Park-Club felvirágoztatása körül munkatársa volt és annak vezetésében mint választmányi tag ma is részt vesz. A székelység szervezése czéljából politikai napilapot is szerkeszt Budapesten »Magyarság« czimmel s mint főszerkesztő, a sajtó téren is kiveszi részét a munkából. A véderő-bizottság Jagja. Hadik-Barkóczy Endre gróf, Zemplénroegye, Nagymihály kerület 1862. november 1-én Pálóczon született. Haszonélvezője a nagjjatyja, gróf Barkóczy János által alapított hitbizománynak. Mint ilyen legfelsőbb elhatározással engedélyt nyert a futtaki és szálai gróf Hadik-Barkóczy kettős név viselésére. Atyja ellentengernagy volt. Anyja, Barkóczy Ilona grófnő, Barkóczy )János gróf Búsított egyetlen leánya, a tudományo-k és művészetek iránt lángoló szelleméről híres honleány volt.' Középisk/oláit^^assán végezte, azután a hohenheimi gazdasági intézetet látogatta ; jogot Kassán, Berlinben és Budapesten tanult. 1888-ban tagja lett a főrendiháznak, a melynek tárgyalásain buzgón részt vett. 1889-ben császári és királyi kamarás lett. 1891-ben a máltai rend tiszteletbeli lovagjává