1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Hadik-Barkóczy Endre gróf

268 bizottság által kidolgozandó harmadik javaslat alapjául szintén elfogadott. A kath. congrua-bizottság tagja és a görög kath. plé­bániák szabályozására ő Felsége által kiküldött albizottság előadója. Képviselővé választatott az 1881 — 1884-iki országgyűlésre Karcz­falván függetlenségi programmal és képviselte ezt a kerületet három czikluson át. Az 1884 — 1887-iki országgyűlésen korjegyző. Első megválasztatása után 20 nappal pártja a szeszadó-javaslat tárgyalásánál az ő álláspontját fogadta el s annak nevében határo­zati jp.vaslatot terjesztett be. Vezérszerepe volt a Janszky-ügyben és a román határrendezés kérdésében. A fokozatosság elvét vallván. Ugrón Gáborral és társaival kilépett a függetlenségi pártból és megalakították a függetlenségi és 48-as pártot. Ezen programmal választotta meg ugyancsak Csikmegye csik-szent-mártoni kerülete 1892-ben s azóta ezt a kerületet képviseli. Ugrón és társai ugyan­azon év őszén visszamentek az anyapártba, de ő pártonkívüli maradt. Ez időre esnek az egyházpolitikai reformok, a melyek ellenzésében elsőrangú szerepe volt. A harcz eldőltével az 1896-iki választáson már szabadelvű programmal választatott meg. Báró Atzél Bélának a Park-Club felvirágoztatása körül munkatársa volt és annak vezetésében mint választmányi tag ma is részt vesz. A székelység szervezése czéljából politikai napilapot is szerkeszt Budapesten »Magyarság« czimmel s mint főszerkesztő, a sajtó téren is kiveszi részét a munkából. A véderő-bizottság Jagja. Hadik-Barkóczy Endre gróf, Zemplénroegye, Nagymihály kerület 1862. november 1-én Pálóczon született. Haszonélvezője a nagjj­atyja, gróf Barkóczy János által alapított hitbizománynak. Mint ilyen legfelsőbb elhatározással engedélyt nyert a futtaki és szálai gróf Hadik-Barkóczy kettős név viselésére. Atyja ellentengernagy volt. Anyja, Barkóczy Ilona grófnő, Barkóczy )János gróf Búsított egyetlen leánya, a tudományo-k és művészetek iránt lángoló szel­leméről híres honleány volt.' Középisk/oláit^^assán végezte, azután a hohenheimi gazdasági intézetet látogatta ; jogot Kassán, Berlin­ben és Budapesten tanult. 1888-ban tagja lett a főrendiháznak, a melynek tárgyalásain buzgón részt vett. 1889-ben császári és királyi kamarás lett. 1891-ben a máltai rend tiszteletbeli lovagjává

Next

/
Oldalképek
Tartalom