1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Győrffy Gyula

267 Csemegi Károly, akkori igazságügyministeri államtitkár, e vélcménynyel szemben foglalt állást, míg Mailáth György, az akkori országbiró s a semmitőszék elnöke hatalmas beszédben támogatta azt. A véleményt nagy többséggel a jogászgyülés is magáévá tette, a mi az az időbeli igazságügyi kormányzat ellen valóságos tüntetés volt. Húsz évnél tovább volt a »Pesti Napló« munkatársa, mi alatt az országgyűlési gyorsirodában is, mint annak revisora, működött. A »Pesti Napló« szerkesztőségéből 1893-ban lépett ki. mikor e lap irányt változtatott s a nemzeti párt új lapjának, a A'emzeti Ujsag«-nak főszerkesztője lett. Ugyanekkor kivált az országgyűlési gyorsirodából is. Jogi és államtudományi ezikkei s különösen a Bánffy-kormány alatt az ellenzék küzdelmének erős támogatására szolgáltak. Szilágyi Dezső igazsagügyministersége alatt több koditikatorius alkotásban vett részt a törvényelőkészítés terén. Mint ügyvéd különösen a képviselőháznak választási bíráskodása körében, mint a kérvényezők képviselője és megtámadott mandátumok védője tűnt fel. () védelmezte 1896-ban gróf Apponyi Albertnek jászberényi mandátumát. A mostani választások alatt szabadelvű párti programmal a néppárti jelölttel szemben győzött. Az igazságügyi bizottság tagja. Győrffy Gyula, Csikmegye, Csik-Szent-Márton kerület 1858. márezius 22-én született Csik-Csatószegen ős székely primőr nemzetségből. Középiskoláit Csik-Somlyón, Brassóban, Nagyszebenben és Kolozsvárt végezte ; az egyetemet Bécsben, Kolozsvárt és Budapesten, a hol jogtudományi szigorlatot és ügyvédi vizsgát tett s később ügyvédi irodát nyitott. Mint tartalékos tiszt 1882-ben mozgósíttatott és a bosnyák felkelés leveretésében részt vett. Szabadságoltatása után Csikvarmcgye törvényhatósági bizottságának tagja lett s azóta a vármegye közéletében vezerszerepet visz. A közigazgatási bizottságnak tagja. A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank jogtanácsosa. 1883 óta tagja az erdélyi '"m. kath. statusnak, később alelnöke s állandóan igazgató tanácsosa. A status életében és igazgatásában tevékeny részt vesz. Az országos kath. koiígressuson képviselő és a 27-es bizottság tagja. A kisebbségi javaslat szerkesztője és előadója, melyet a többség, éppen úgy mint az ú. n. többségi javaslatot, egy a 27-cs