1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Endrey Gyula - Enyedi Lukács

24(5 kiviteli gyárrá fejlesztett. Zalamegyei nagybirtokos és az ottani társadalmi élet egyik kiváló tényezője. Törvényhatósági bizottsági tag, h. igazgatója a sümegi takarékpénztárnak. Az 1901. évi általános választások alkalmával Ugron-párti programmal képviselővé választották. A közgazdasági bizottság tagja. Endrey Gyula, Hódmező-Vásárhely város 1856, július 23-án Egerben született. Középiskoláit Aradon és Egerben, a jogi tanfolyamot Egerben végezte ; Budapesten avatták jogtudorrá s ugyanott tette le az ügyvédi vizsgát. Jogi tanulmányai bevégzése után három évig, 1878—1880-ig Hcvcsmepyében működött, mint tiszteletbeli megyei aljegyző s ez idő alatt Egerben a »Hevesmegye« czímű lapot szerkeszté. 1881-ben Hódmező-Vásárhelyen telepedett le, hol 1882-ben ügyvédi irodái nyitott és > Vasárhely és Vidéke« czímű lapot indított, melyet ma is szerkeszt. Hódmcző-Vásárhely köz- és társadalmi életében mindig élénk részt vett. A hódmezővásárhelyi függetlenségi párt elnöke volt. 1<SÍ)2 óta Hód mező-Vásárhely képviselője. A IV. biráló bizottság és a közgazdasági bizottság tagja. Enyedi Lukács, Csongrádmegye, Tápé kerület született Szabadkan 1845. márczius 17-én. Tanulmányait Budapesten, Schnepfenthalban és Béesben végezte. Ezután nemzetgazdasági tanulmányoknak szentelte magát. Első nagyobb tanulmánya »A jelenkori szoezializmusról«, a mely a »Budapesti Szemlé«ben látott napvilágot, külön füzetben is megjelent és nevét szélesebb körben ismertté tette. 187<S-ban alapította Szegeden ellenzéki iranynyal a »Sze'j;edi \apló«-t, ott az első napilapot, melyet* 1888-ig szerkesztett. 1880-tól jelentékeny szerepet vitt Szeged társadalmi és politikai életében. A város újjáalapításáhan mint köztörvényhatósági bizottsági tag, úg\r a pénzügyi bizottságban, mint a középítészeti tanácsban tevékeny részt vett. 1884-ben a tápéi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének. Az 1 SS7-iki kiegyezés tárgyalásánál, mint a 48-as függetlenségi párt vezérszónoka, jelentékeny szerepet vitt és a vámszövetsé^nek Ausztriával való megújítása ellen tartott beszédét Kossuth Lajos levélbeli meleg elismeréssel tüntette ki. Az 1887-iki választásnál