1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Eötvös Bálint

2 17 úgy a tápéi, mint a karczagi kerületben kisebbségben maradt. Több évig mint az »Egyetértés« vezérczikk-irója működött, mely időben több tanulmányt tett közzé a »Nemzetgazdasági Szemlében és egyéb folyó iratokban s az akadémia megbízásából fordította ^ismondi »Uj nemzetgazdasági elveit« (2 kötet) és Smith »A nemietek vagyonosodása« czímű művének egy kötetét. 1890-ben Wekerlc pénzügyminister meghívására mint osztálytanácsos a pénzügyministeriumba lépett, a mely minőségben jelentékeny részt vett előbb mint előadó, utóbb mint osztályfőnök a valutarendezési munkálatokban és tárgyalásokban. 1892-ben ministeri tanácsos lett. A valutarendezés körül szerzett érdemei elismeréséül a király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1895-ik évben meghivatván a Magyar Agrár- és Járadékbank vezetésére, kilépett u pénzügyministeriumból ministeri tanácsosi czimének megtartásával. Az utolsó országgyűlés tartama alatt az Agrárbankból kilépett és azóta közgazdasági tanulmányoknak él. 1896 óta a tápéi kerületet képviseli szabadelvű programmal. A közlekedési bizottság tagja. Eötvös Bálint, Fehérmegye, Vaál kerület született 1809-ben Veszprémben. Gymnasiális tanulmányait a pápa és budapesti gymnasiumokban végezte. A jogot a budapesti egyetemen hallgatta. Két izben, 1890-ben és 1891-ben elnöke volt az Egyetemi Körnek. Készt vett az »Egyetemi Lapok« alapításában, melynek utóbb három éven át felelős szerkesztője és kiadója volt. Megalapította az > Egyetemek Kórházcgycsületét« és annak négy éven át elnöke volt, lemondása után pedig örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1893-ban jogtudor lett, 1894-ben pedig az ügyvédi oklevelet szerezte meg. Mint ügyvéd előbb atyjának, Eötvös Károlynak irodáját vezette, a honnan kilépve, 1890-ban önálló irodát nyitott és megnősült. Jogi tanulmányain kívül közgazdasági téren működött és 1894-ben részt vett a »Csepelszigeti Takarékpénztár^ majd a »Budafoki Vízvezetéki RészvényUrsaság« alakításában, utóbb mindkettőnél ügyészszé választották. Előzőleg 1892-ben részt vett a kecskeméti »Helvétia«telep alakulásában, mely telepítés Magyarországon a munkáskérdés Ogyik megoldási módozatát van hivatva képviselni. 1893-ban pedig