1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Nopcsa Ferencz báró

170 1860-ik évi októberi diploma következtében beállott viszonyok között, az 1860-ik évi deczember 19-én választott alkotmányos megyei tisztikarnak mint terebesi főszolgabíró tagja lett s szolgált a provisoriumig, 1861-ik év végéig, midőn az egyéves tisztikar s vele ő is leköszönt. Az alkotmányos aera bekövetkezése után 1869-től az 1875-ik évig mint kormánypárti képviselő Zemplénmegye terebesi választókerületét képviselte. A ministeriumok szervezése alkalmából 1876-ik évben a vallás- és közoktatási ministeriumhoz osztálytanácsossá neveztetett ki, 1873-ban pedig a honvédelmi ministeriumhoz ministeri tanácsossá léptettetett elő s e minőségben a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntettetett ki. Ministeri tanácsossá történt kinevezésével egyidejűleg a tőke-terebesi választókerület országgyűlési képviselőjévé választotta, melyet két időszakon át, tehát az összeférhetetlenségi törvény életbelépéséig, képviselt. Mint ministeri tanácsos szolgált egészen az 1882-ik év elejéig, midőn Zemplénmegye főispánjává, majd az újjászervezett főrendiházba taggá neveztetett ki. 1855-ben házasodott, nőül véve Nyéky Leonát. Ipja Wekerlc Sándornak. Főispáni állásától 1901-ben vált meg. A naplóbiráló bizottság tagja. Nopcsa Ferencz báró 1815. márczius 14-én Farkadin, Erdélyben született. Neveltetését a Theresianumban nyerte. 1834-ben hadnagy lett a herczeg Schwarzenberg nevét viselő dzsidás-ezredben; 1830-ban a Radetzky nevét viselő huszároknál főhadnagygya, majd kapitanynyá léptettetett elő s mint ilyen 1843-ban búcsút mondott a katonai pályának, melyen 1840-től 1842-ig egyszersmind Károly Ferdinánd lőherczegnek volt udvari kamarása. Megválván a katonai szolgalattól, mint magánzó élt s nagyobb utazást tett külföldön ; különösen Olaszországban tartózkodott hosszabb ideig s Velenczében levéltári kutatásokat tett, hogy a magyar történelemre vonatkozólag gyűjtsön adatokat. A közpályán 1861-ben tűnt fel először, midőn az alkotmányos megyék visszaállításával Hunyadmegye főispánja lett, mely székben atyja, László, 1848-ig vezette a megye ügyeit. 1867-ben az ő Felsége körüli ministeriumba lépett mint államtitkár, de ez állásától nemsokára megvált, Krzsébet királyné főudvarmesterévé neveztetvén ki, a mely méltóságáról 1894-ben