1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Ráth György

171 aggkorára való tekintettel lemondott, ("s. és kir. kamarás és valóságos belső titkos tanácsos. 1873-ban a Lipót-rend nagy­keresztjét nyerte. A főrendiház újjászervezésekor kineveztetett annak tagjává. Ráth György született Szegeden 1828. május 6-án. Jogi tanulmányainak befejezése után az 1847-iki országgyűlésen a csongrádmegyei követek oldalán mint országgyűlési irnok volt jelen ; majd 1848-ban a magyar ki­rályi pénzügyministeriumban mint segédfogalmazó nyert alkalma­zást, s e mellett a szabadságharezban is mint önkéntes részt vett. Utóbb a jogi pályára lépvén, előbb a bécsi legfőbb Ítélőszék ma­gyar osztályánál, azután a magyar királyi udvari kanczclláriánál mint fogalmazó szolgált. Az októberi diploma után, midőn gróf Apponyi György mint országbíró Magyarország igazságügyének vezetésével megbízatott, az ő elnöki titkárává, udvari titkári czim­meJ, neveztetett ki, és ily minőségben két utódánál is megmaradt. Jegyzője volt az országbíró-értekezletnek és mint ilyen az ideig­lenes törvénykezési szabályok alkotásába befolyt. E közben szám­fölötti kir. táblai biróvá kineveztetvén, a felmerülő jogi elvi kér­désekben a hétszemélyes táblánál előadóként működött. A bíró­ságok végleges szervezésekor a pesti kir. itélő tábla rendes birá­jává s csakhamar rá a semmítőszékhez biróvá és ismét a buda­pesti kir. itélő-táblához tanácselnökké neveztetett ki. Itt majdnem másfél évtizeden at a telekkönyvi tanácsot vezette és a judicatu­rában meghonosította az addig dívott kicsinyes szőrszálhasogató eljárás helyett a szabadabb, magasabb felfogást ; továbbá kiküszö­bölve az ósdi hosszadalmas curiai stílust, sikeresen azon volt, hogy a határozatok indokolása, bár kimerítően, de szabatos rövidséggel, világos, modern s egyszerű nyelvezettel történjék ; különösen pedig gondot fordított arra, hogy több ülésben tanács­kozó szakosztályánál az elvi egyöntetűség telhetőleg megóvassek. Újításai iskolát csináltak és a főbiróságok elnökeiben számos kö­vetőre találtak. PZzen felül hosszú birói pályája alatt nagyszámú törvénykezési enquetekben vett részt. Több mint 40 éves szol­gálat után 1890-ben nyugalomba lépett s ez alkalomból a szent István-rend kis keresztjét nyerte el. Birói működésével párhuzamosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom