1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Mixich Kálmán - Molnár István

169 múzeum felügyelőbizottságának tagja; az Emke csikvármegyei választmányának, továbbá az Erdélyi kárpátegylet marosvásárhelyi osztályának elnöke. Mixich Kálmán 1JS33. szeptember 19-én Piszarovinán született spanyol eredetű családból, mely Horvátországba költözve, 1552-ben nemességet nyert; atyja, mint túrmezei nemes, fiát magyar szellemben neveltette. Iskoláit Zágrábban kezdte, Győrött és Pozsonyban folytatta ; 185Ü-ben jogot hallgatott; 1851—52-ben Magyar-Ovárott tanult, azután átvette saját nagy vagyonát, melyet atyjától és anyjától mint egyetlen liú örökölt. Megnősülvén, feleségül vette Gráczban Rast bárónőt, a ki kiváló szerepet játszott a horvát előkelő körökben. 1860 óta állandóan a köztéren szerepel s határozott unionista szellemben a magyar állameszme mellett működött. Kezdetben a szveti-iván-zelniai, majd a viniczai kerületet képviselte a horvát tartománygyülésen. 1868-ban azok között volt, a kiket a horvát tartománygyülés a kiegyezés után, mint elsőket küldött a közös országgyűlésbe. 1868—69-ben kerülete főszolgabirája, 1871—74-ben pedig Zágrábmegye főispánja lett s ez állást megtartotta, míg Rauch a báni méltóságban ült. Ekkor ő is. visszavonult s kiválóan a gazdasági életben vett részt, tevékenyen működve Inkey Nándor báróval a horvát országos kataszteri bizottságban. Gróf Pejacsevieli bánsága alatt újra reszt kezdett venni a közügyekben. Utoljára az ivaneci kerületet képviselte a horvát tartománygyülésen és mint ilyen a magyar országgyűlésbe is felküldetett. E minőségben érte a kitüntetés, hogy ő Eelsége 1885-ben az első izben kinevezett főrendek sorába emelte. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a szent István-rend kiskeresztjét nyerte. Molnár István 1825. augusztus 2U-án Parnón, Zemplénmegyében született előkelő nemesi családból. Iskoláit Kassán és Budapesten végezte. 1847-ben Zemplénmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé lett. A függetlenségi harczban az elsők között állott he a honvédek közé s századosi rangra emelkedett. Jelenleg őrnagy a tartalékban. Az absolut időszak alatt keleesenyi magányában teljesen visszavonulva élt, mígnem az