1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vályi János

32 élete koczkaztatasával megmentette. Ugyanez év május havában nagyobb zarándoklatot vesetett Rómába, mely alkalommal 6 Szentségétől a hibornok-kalapot vette ál 1804-ban a budapesti kath. nagygyűlést nyitotta meg. Ugyanez évben fogadta s üdvözölte Balassagyarmaton ő Felségét. 1806. május 3-án, a millenniumi ünnepély alkalmával remek beszédet intézett a király, királyné és nemzethez. Sokat tett a tanügy terén. Esztergomban külön kisdedóvónőképezdét épített, hol jelenleg 42 növendéknek élelmezést lizet és rendezte s emelte a tanítóképezdei tanárok fizetését. Az érsekség nevében a dunai hídvámról lemondva, lehetővé tette a dunai vashíd építését. Vályi János eperjesi g. k. püspök 1837. szeptember 22-én O-Vencsellőn. Szaholesmegyéhen született. Középiskolai tanulmányait a dehreezeni, ungvári és nagyváradi gymnasiumokban jeles sikerrel végezte. Ezután a papi pályára lépett és mint munkácsmegyei papnövendék a hittudományi tanfolyamot az ungvári kir. püspöki lyeeumban hallgatta. Majd felsőbb hittudományi kiképeztetése végett a héesi szent Ágostonról nevezett papnevelöintézetbe küldetett, honnét hittudori oklevéllel tért vissza egyházmegyéjébe. 1865. október hó 26-án Eperjesen (laganeez József akkori eperjesi püspök által aldozarra szenteltetett. Lelkipásztori működését Sátoralja-Ujhelyen mint segédlelkész kezdette meg, honnét azonban csakhamar, alig három havi működése után, 1869-ben az ungvári papnöveldében mint tanfelügyelő alkalmaztatott s a következő évben az egyházjog és történelem hittanárává ugyanesak az ungvári lyeeumban kineveztetett. Tanári működése mellett még a munkácsmegyei papfiárvaintézet gondozását is átvette, melyet tíz éven át kitartó buzgalommal és a tanuló ifjak áldásos nevelésével vezetett. Ezalatt többféle egyházi előléptetésben részesült. 1870-ben ő Szentsége tiszteletbeli káplánjává, 1873-han szentszéki tanácsossá neveztetett ki ; 1874-ben a budapesti tudomány-egyetem hittani karának hekebelezett tagjává, 1878-ban tiszteletbeli kanonokká leptettetett elő. Eperjesi püspökké történt legkegyelmesebb kinevezése 18S2. október hó 11-én érte. A következő év május 20-án Pásztétyi János munkácsi püspök által Ungvári püspökké szenteltetett s ugyanazon év július hó 15-én