1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Hentaller Lajos - Herczeg Ferencz

254 siója« czímű munkájával, 1884-ben az akadémia nemzetgazdasági bizottságának tagjává választatott; e bizottság megbízásából 1886 1887-ben szerkesztette a »Nemzetgazdasagi Szemle* ezimű folyóiratot. 1887-ben a »Vasúti és Közlekedési Közlöny« szerkesztését vette át és tagja lett a kereskedelemügyi ministcrium tarifabizottságának. 1891-ben Budapest törvényhatósági bizottságának tagjava választatott. 1893-ban a helügyminister megbízásából kidolgozta a Budapest székes főváros kerületi elöljáróságainak reformjára vonatkozó törvényjavaslatot, majd 1894-ben részt vett a községi törvény reformjának előmunkálatában. Nagyobb és kisebb közgazdasági és közigazgatási dolgozatai a »Nemzetgazdasági Szemlé«-ben és a »Budapesti Szemlé«-ben jelentek meg. 1896-ban szabadelvű programmal képviselővé választatott. A közgazdasági bizottság tagja. Hentaller Lajos, Baranyamegye, Dárda kerület 1852. november 23-án Jászberényben született. Tanulmányai be-, végezte után a főváros szolgálatába állott s Kamermayer oldala mellett volt. A főváros szolgálatából kilépve, az »Fgyetértes< szerkesztőségének lőn tagja, majd a »Függetlenségiébe lépettbe. 1881-ben a fülöpszallasi kerületben választották meg, 1889-ben Gyöngyösön, 1896-ban Dárdán. Szerkesztette a »Debreczen««t, •Magyar Ujság«-ot és »Budapesti Ujság«-ot és most »Kossuth Hirlap«-ját szerkeszti. 1886-ban a franezia akadémia tisztjévé nevezték ki. 1892-ben a Dugonics-társaság választotta tagjává. Több önálló munkát irt: »Görgei mint politikus«, »Petőri követjelöltsége*, » Kossuth és kora«, »A Bzabadságharcz dalai« stb. Marius név alatt jelent meg : »Az új hármas szövetség« ezím alatt egy éles röpirata a néppárt ellen. A mentelmi bizottság tagja. Herczeg Ferencz, Versecz város született Yerseczen 1863. szeptember 23-én. Szülei sziléziai katholikus emigránsok, a kiket Mária Theresia telepített a hétéves háború idején a déli vidékre. Atyja, Herzog Ferencz József, verseczi polgármester volt. A verseczi német iskolából a temesvári piaristákhoz került, a hol először tanult magyarul. Középiskolai tanulmányait Szegeden és Fehértemplomban folytatta és végezte.