1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Hieronymi Károly

255 A jogot Budapesten végezte. Ügyvédi gyakorlata mellett szépirodalmi és politikai napilapokba írt. 1887-ben több katonatiszttel kardpárbaja volt, a melyben egyiket halálosan megsebesítette, a miért négy havi államfogházra ítéltetett. »Fenn és lerm« czínűi regényével pályadíjat nyerve, elhatározta magát, hogy egészen az irodalomra adja magát. 1891-ben a Petőfi-társaság, 1693-ban a Kisfaludy-társaság tagjává választatott, Regényei, tarczái és színdarabjai egyaránt nagy sikert aratnak. Az 1896-iki választások alkalmával a verseczi kerület szabadelvű programmal képviselővé választotta. A könyvtári bizottság tagja. Hieronymi Károly, Arad sz. kir. város 1836. október 1-én Budán született. Gymnasiumi tanulmányait Pozsonyban, X.-Szombatban, majd Budapesten végezte. A műegyetemből kikerülve, 1856-ban építészeti növendék lett Buda városánál, ez állástol csakhamar megvált s'mínt tagosito mérnök működött Maramarosmegyében 1861-ig. Ez évben megválasztatott Máramarosmegye főmérnökének. 1867-ben Miko Imre gróf közlekedésügyi minister mellé elnöki titkárrá neveztetett ki. 1868-ban osztálytanácsos, 1872-ben ministeri tanácsos lett, ugyanez évben megbízatott az államtitkári teendőkkel. 1874. október 20-án államtitkári helyettessé neveztetett ki. 1875-ben a zsombolyai kerület képviselővé választotta, a mely kerületet 18 évig képviselt. 1882-ben megvált államtitkán állásától és az osztrák-magyar államvasutak magyarországi vonalainak igazgatósági elnöke lett, mely állást a társaság magyar vonalainak megváltásáig bírta. <> Felsége akkor a II. oszt. Lipót-renddel tüntette ki. Önálló művein kivül még számos kisebb értekezése jelent meg a magyar mérnökés építész-egylet közlönyében, mely egyesületnek eleinte igazgatója, azután titkára és közel 10 évig alelnöke volt. (lajzago Salamon nyugállományba lépése után az állami főszámszék elnökévé neveztetett ki, a mely állástól csakhamar megvált, midőn a YVckerle-kabinet alakulásakor a belügyi tarcza átvételére kéretett föl, Ezen minőségélien az egyházpolitikai törvényjavaslatok az állami anyakönyvekre vonatkozó részét ő dolgoztatta ki és a parlamentben hathatósan védelmezte. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény is alatta szerkesztetett és a fővárosi elöljáró-