1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsorryi gróf és a koronaőrök - Id. Szögyény-Marich László

58 évben ismét Récsbe hivatott és a kanczelláriához előadó tanácsossá és udvari tanácsossá neveztetett ki. 1844-ben Budára küldetett mint tanulmányi bizottsági elnök és helytartó-tanácsi alelnök, a mikor valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. 184ö-ban alkanczellárrá neveztetett ki s 1848-ban ő zárta be a kanczelláriát s adta át azt a kinevezett felelős ministeriumnak, maga pedig az akkor felállítani szándékolt államtanács tagjává neveztetett ki. 1848-ban két községnek volt megválasztott nemzetőri kapitánya, de a harezban részt nem vett. 1851-ben a birodalmi államtanácsba hivatott meg s küzdött sikertelenül az absolut kormányzati áramlatok ellen ; 1859-ben a megerősített birodalmi tanács alelnöke lett s abban legalább erkölcsi diadallal védte a magyar közjogi álláspontokat, sőt egy hosszabb beszédben Magyarország alkotmányának és törvényes jogainak csonkítatlan helyreállítását határozottan követelte. 1860-bán Vay Miklós báró mellett másodkanczellári állást foglalt cl, de csakhamar visszavonult. 1864-ben 6 felsége egyenes kívánatára elfogadta Fehérmegye főispánságát s e minőségében, valamint főkamarási méltóságánál fogva is tagja volt a főrendiháznak, melynek 1875 óta másodelnöke is volt. 1883-iki márczius végén Mailáth György országbiró és főrendiházi elnöknek bekövetkezett halála után Szögyénv-Marieh László neveztetett ki a főrendiház elnökévé. Ekkor lemondott Fehérmegye főispáni méltóságáról. Az ő vezetése alatt folytak le a főrendiházban a zsidók és keresztények közötti házasság szabályozásáról szóló törvényjavaslat fölötti heves viták, midőn a híres törvényjavaslat két izben is a főrendiház elé került. Cziráky János gróf halálával a^ ekként megüresedett tárnokmestert méltóságot ő Felsége Szögyénv-Marieh Lászlóra bízta. 1885 végén lemondott a főrendiház elnökségéről, ekkor nyerte az aranygyapjas rendet. Scnnycy Pál báni halála után helyébe országbíróvá neveztetett ki. A m. tudományos akadémiának 1854 óta igazgatótanácsi tagja, továbbá 1854. április 22. óta a szent István-rend középkeresztcsc, 1875, január 5 óta pedig a Lipót-rend nagykercsztese. Mint író a főrendiház rendezésére vonatkozólag lépett fel egy röpirattal. 1875 és 1877-ben a delcgatió és egy izben a magyar-horvát regnieolaris deputatio elnöke volt. Tagja a közjogi és felirati bizottságoknak. Szögyény 1838-ban Szolgacgyházi Marich István