1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.
Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsorryi gróf és a koronaőrök - Vay Miklós báró
59 Dávid főispán és neje bán') Kray Francziska egyetlen leányát: Máriát, a Marich-család utolsó sarját vévén nőül, királyi engedélylycl a Szögyény és a Marich családok vezeték- és előnevei, úgy czímerei egycsíttettek, miért is a teljes neve : Magyar-Szögyényi és Szolgaegyházi Szőgyény-Marich. Vay Miklós báró koronaőr 1802. április 29-én Alsó-Zsolczán született, egyetlen fia Miklós ábornoknak. Otthon, majd a pesti egyetemen végezte tanulmányait s kiváló tanárok magánoktatásában (így Cleynmann evangélikus lelkész cgyhazjogra tanította) részesült. Rcfejezvén a jogot, egy ideig patvaristáskodott, 1823-ban Bécsbe ment a polytechnikumra. Atyja halála után hazatérve, 1825-ben Zemplénmegye aljegyzője lett, ez évben az országgyűlésen megjelent, hogy ennek ügyrendjét tanulmányozza. 1827-ben főjegyző, majd kevéssel azután alispán lett Zcmplénmegyébcn, ekkor nyerte Ferencz császártól a kamarást méltóságot. Az 1840-iki országgyűlésben részt vévén, annyira megnyerte Reviczky Ádám akkori borsodi főispán tetszését, hogy őt a korona beleegyezésével Borsodmegye administratorságával kínálta meg. A cholera folytán lázongó megyékbe mint királyi biztos kiküldetvén, sikerült neki a rendet helyreállítani. Elismerésül táblabíróvá neveztetett ki ; 1844-ben septemvir, a következő évben a budai helytartóság első tanácsosa és valóságos belső titkos tanácsos lett. Midőn 1846-ban Gabcziában kitört a lengyel forradalom s tartani lehetett tőle, hogy a mozgalom a határmegyékre átterjed, ugyancsak ő küldetett ki az izgalom lecsillapítására ; hasonló missióban járt cl az 1847-iki inseg alkalmával a Kárpátvidéken. István főherczeget a nádori méltóság átvétele előtt tett kőrútjában kísérte, majd koronaőrré választatván, mint UH ouu.ág Aá«./.li f )sTl jelen volt az 1848-iki országgyűlésen. Az erdélyi részekben a viszonyok fenyegető jelleget öltvén, teljhatalmú királyi biztosul küldetett ki. Ugyanez év szeptember havában Batthyány gróf visszalépése folytán az új ministerium megalakításával bízatott meg, de ő visszautasította ; ez alatt szervezte Erdélyben a népfölkelést a császári csapatok ellen. Később mint kormánybiztos szerepelt Czccz mellett. Kossuth kormányzósága alatt lemondott összes állásain')]. A szabadságharcz után ő is
