1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsorryi gróf és a koronaőrök - Id. Szögyény-Marich László

Ó7 tápéi kerületet (1869), majd Pozsony egy kerületét képviselte. 1869-ben báró Wenckheim leköszönése után rövid időre otthagyta állását, azonban még ez év folyamán, mint kereskedelmi minister, tagja lett az Andrássy-cabinetnek. 1872-ben Lónyay lemondása után ő Felsége a kormány vezetésével bizta meg, állásáról azonban nemsokára leköszönt s az átmeneti Bittó-ministeriumnak adott helyet. Ezután mint pozsonyi képviselő szerepelt, míg 1879. ápril 3-án a képviselőház elnökévé választatott Ghyczy helyébe. 1880. ápril 8-án Hofmann báró helyébe közös pénzügyministerré neveztetett ki; ez állásától 1882. ápril végén visszalépett s ugyanez év november 30-án koronaőrré választatott. A főrendiház alelnöke, a közjogi, továbbá a mentelmi, fölirati, igazoló bizottságainak és a királyi és országos legfelsőbb bíróságnak tagja; a delegatióban több izben mint tagja és elnöke részt vett. 1873-ban valóságos belső titkos tanácsos és a Lipót-rend nagykeresztese. 1882-ben a szent István-rend nagykeresztese. 1884 óta a tudományos akadémia igazgatósági tagja. A földhitelintézet felügyelő-bizottságának elnöke. Id. Szögyény-Marich László országbíró ISIK), június 2-án Budapesten született; ha Szögyény Zsigmond királyi személynöknck és Pest-Pilis-Solt torv. egy. megye főispáni helytartójának, ki 1826-ban a 13 év óta szünetelt magyar országgyűlésen, mint a karok és rendek táblájának elnöke, az erőfeszítő, heves tárgyalások alatt kimerülvén, állásától való felmentetéset kérte s a József főherczeg-nádor által személyesen betegágyához hozott királyi kézirattal alkanczellárrá neveztetett ki s a szt. István jeles rendje commandatori keresztjével díszesíttetett. Nevelését részben az atyai házban, részben a bécsi Theresianumban nyerte. tanulmányait a pesti egyetemen fejezte be, hol 18 éves korában már bölcsészettudorrá avattatott. Közszolgálatát mint Pestmegye tiszteletbeli aljegyzője kezdte, majd a rendek kérésére tiszteletbeli főjegyzővé lett. Onnan 1832-ben felvitetett az udvari kanczelláriához tiszteletbeli titkári minőségben ; 1834-ben cs. és kir. kamarássá neveztetett ki; 28 éves korában a pesti kir. táblához itélőmesterré neveztetett ki és az 1840-iki országgyűlésen mint nádori itélőmester, a főrendiház üzeneteit szerkesztette ; még ugyanazon