1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsorryi gróf és a koronaőrök - Szlávy József

56 a megyének; vadasa hírben áll; fáczánvadászatai nevezetesek. Nyáron át Keichenauban tartózkodik. A főrendiháznak zászlósúri minőségén kivül a census alapján is tagja s mint ilyen a pénzügyi bizottságba beválasztatott. 1857-ben kamarási. 1868-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. Az első osztályú vaskorona-rendet és több idegen rendjelt bir. Szlávy József koronaőr 1818-ban Győrött született, a hol atyja, akkor százados a 19. sz. magyar gyalog-ezrednél, épen állomásozott. Egy ideig családjával tovább élte a vándor katonai életet, mígnem atyja kiképzés végett a Theresianumba adta. Ott bevégezvén jogi tanulmányait, a selmeczi bányászakadémiára ment, melyet sikerrel végezett be. Tanulmányai befejezése után állami szolgálatba lépett, előbb Oraviczán, majd Bécsben az udvari kamaránál nyert alkalmazást s ez utóbbi helyen maradt 1846-ig, midőn Budára a magyar kir. kamarához helyezték át, a hol rövid idő múlva titkárságig vitte fel. Az 1848-iki eseményekben tevékeny részt vett. Kossuth Lajos pénzügyminister őt az oraviczai bányaigazgatóság vezetésével bizta meg. A császári hadsereg elfoglalván a Bánságot, Szlávy kénytelen volt Oraviczát elhagyni, Debreczenbe ment, hol Duschek pénzügyminister mint elnöki titkárt oldala mellé vette. 1849-ben azonban Bem győzelmes hadjárata után Szlávy újból elfoglalta állását ezúttal mint kormánybiztos. A szabadsagharcz leveretese után Szlávy nem menekült, mert a bányásznép annyira ragaszkodott hozzá, hogy kénytelen volt maradni. Rövid idő alatt az osztrákok fogságába került. A hadi torvényszék öt évre itélte, a miből kettőt ki is töltött, kiszabadulása után visszavonultan élt Pozsonyban, majd biharmegyei jószágán. 1861-ben, midőn az alkotmány visszaállítottnak látszott, Szlávy tanácsosi állást foglalt el a helytartótanácsnál ; a provisorium azonban megszakította nyilvános működését s ettől kezdve 1865-ig újra visszavonulva élt. A húsvéti czikk után kevéssel Szlávyt, mint biharmegyei főispánt, újra a közélet terén találjuk, mint olyan részt vett a főrendiház tanácskozásaiban. 1867-ben a második felelős ministerium megalakulásakor Wenckheim báró belügvniinister mellett Szlávy az államtitkári állást foglalta el. Mint államtitkár a törvényhozás alsó házában a