1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Mihályi Péter - Ifj. Miklós Gyula - Miklós Ödön

274 nyolva Merev Lajosnak tevékenységét, már 1884-ben ajánlott;

1

. Pozsonymegye galánthai kerületébe jelöltnek, de akkor csekély szavazattal kisebbségben maradván, az országházba bejutnia nem sikerült, de az 1892-iki választásoknál az érsekújvári kerület függetlenségipárti programmal megválasztotta. Az V. biráló bizottság tagja. Mihályi Péter, Máramarosmegye, Sugatag kerület 1838-ban Jóodon. Máramarosmegyében született; bátyja Mihályi Viktor lugosi püspöknek. Középiskolai tanulmányait befejezvén. a jogot Bécsben hallgatta, 1862-ben ügyvéd lett. A megelőző évben már Máramarosmegye első aljegyzőjévé, azután felsőjárási főszolgabíróvá választatott. Először az 1865—68-iki országgyűlésre küldetett föl, mint a sugatagi kerület képviselője; 1869—1884-ig a felső-vissói kerületet képviselte, jelenleg ismét a sugatagi kerületben nyert mandátumot. Előbb Deák-párti, majd a fusio után tagja a szabadelvű pártnak, innen azonban 1879-ben kilépett és a mérsékelt ellenzékhez tartozott. 1867—1875-ig egyik jegyzője volt a háznak. Tagja a zárszámadási bizottságnak. Ifj. Miklós Gyula, Borsodmegye, Edelény kerület 1855-ben Borsodmegye Finkc községében született, tia Miklós Gyula volt képviselőnek és borászati kormánybiztosnak. Tanulmányait a bécsi Theresianumban befejezvén, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, hol jogtudorrá avattatván, borsodmegyei jószágára vonult gazdálkodni és itt csakhamar élénk szerepet vitt a megyei életben. Az 1887-iki választások alkalmával szabadelvűpárti képviselővé megválasztatott az cdelényi kerületben ; ugyanez ruházta rá mandátumát 1892-ben is. Tagja a közigazgatási és mentelmi bizottságnak. Miklós Ödön, Borsodmegye, Szirma-Bessenyo kerület 1857-ben Kinkén, Borsodmegyében született ősrégi nemes családból. Középiskoláit Miskolcion, Budapesten és Bécsben végezte. 1875-ben hallgatója lett a budapesti József-műegyetemnek; 1876-ban beutazta Németországot, 1877-ben Svájczot es Bel-