1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Mikó Árpád

giumot; 1878-ban a párisi kiállítás tanulmányozására küldötte ki Trefort minister; ez alkalommal nagyobb utat tett Angliában is. 1879-ben mérnöki oklevelet nyert a József-műegyetemen és csakhamar a kormány által Amerikába küldetett a gabona-elevátorok tanulmányozása végett. Ugyanez évben a Pesti Lloyd-társaság meghívására ő tartott Mag}'arországon először felolvasást a telefonról. 1880-ban a főváros hívta meg a gabona-elevátor építéséhez felügyelő mérnöknek. Ebbeli működése elismeréséül 1884-ben ő Felsége által érdemrenddel tüntettetett ki. 1885-ben tevékeny részt vett az országos kiállítás munkálataiban. Alelnöke és szervezője volt a nemzetközi osztálynak, és ennek instructiv katalógusát magyar és német nyelven ő szerkesztette. Előadója volt a jury-tanácsnak és tagja a kiállítási szakjclentés megírásával megbízott bizottságnak. Igazgatója a Fairbanks-társaságnak, tagja a magvar mérnök- és építész-egylet, az országos gazdasági egyesület, iparegyesület, országos casino igazgató választmányának, alapító tagja a csángó-egyesületnek, igazgatója a magyar mezőgazdák szövetkezetének, elnöke a magyar fegyvergyár felügyelő bizottságának, világi tanácsbirája a felsőborsodi cvang. reform, egyházmegyének, tagja a megye törvényhatósági bizottságának. Mint országos képviselő beválasztatott a VIII. bíráló bizottságba és a közgazdasági bizottságba. Mikó Árpád, Csíkmcgye. Gyergyó-Szt.-Miklós kerület lSt')1-bcn Gyergyó-Alfalun, Csíkmegyében született; atyja Mihály, Csíkmegye főispánja volt. A gymnasiumot Marosvásárhelyen, a jogot Budapesten végezte. 1880-ban Csíkmegye tiszt, megyei aljegyzője, 1881-ben valóságos aljegyzője. 1883-ban főszolgabíró lett. Mint ilyen megalakította az erdélyi magyar közművelődési egyesület legelső vidéki választmányát, mely elnökévé választotta s szervezte az alfalvi tűzoltó-egyletet, melynek főparancsnoka. lSSL'-ben a róm. kath. statusg_\ ülés képviselője, 1883-ben cgyházei főgondnok lett, 1884-ben az erdélyi szent Fcrcncz-rcndi szerzet confraterévé választotta. 1887-ben szabadelvűpárti programmal képviselővé választatott, mely alkalommal a kerület hölgyei értékes aranyhímzésű zászlóval lepték meg. A házban korjegyző gyanánt szerepelt, tagja a II. bíráló bizottságnak. IS*