1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dessewffy Sándor

13 nak, majd ugyanott az érseki lyceumban tanárnak neveztetett ki. I apasztalatainak gyarapítása végett és a gyermeksemináriumok tanulmányozása czéljából 1851-ben bejárta az osztrák tartományokat és Felső-Olaszországot, 1853-ban a nagyszombati szentszék jegyzőjévé és érsekhelynöki levéltárnokká neveztetett ki, 1856-ban pedig érsekhelynöki titkárrá mozdíttatott elő. 1864-ben a primási irodaigazgatói állomás üresedésbe jővén, Scitovszky János herczegprimás e fontos állásra Császka Györgyöt nevezte ki, melyet Scitovszky halála és Simor kinevezése után, sőt 1870. évben esztergomi kanonokká bekövetkezett kinevezése után is megtartott. 1874. február 27-én Samassa Józsefnek az egri érseki székre történt előmozdítása folytán szepesi püspökké Császka György neveztetett ki, ugyanazon évi június 15-én praeconizáltatott, július 10-én pedig Simor által püspökké szenteltetett; szeptember 2-án elfoglalta püspöki széket. 1891. október 27-én kalocsai és bácsi érsekké kineveztetett; ugyanazon évi deczember 17-én praeconizáltatott, érseki székét 1892. február 17-én ünnepélyesen elfoglalta. Kitüntetései : ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosa; az [-ső osztályú vaskorona-rend lovagja ; pápai trónálló ; a jeruzsálemi szent síirendjének nagykeresztese ; római gróf. Dessewffy Sándor csanádi r. k. püspök 1834. június 3-án született Pozsonyban ; gymnasiumi tanulmányait részint Nagy-Szebenben, részint Kassán és Gyöngyösön végezte. 1852-ben az egri egyházmegyei papnövendékek közé vétetett fel, honnan 1853-ban a hittudományok hallgatására a budapesti központi papnöveldébe ment. Itt theologiai tanulmányait is kitűnő sikerrel végezvén, 1857 augusztus 9-én áldozárrá szenteltetett és kápláni minőségben Füzes-.

\bonyba (Hevesmegyc) neveztetett ki. Két évi segédlelkeszkedés után 1859-ben már az egri érseki lyceumban mint a bölcsészet és a latin nyelv tanára működött, 1860-ban pedig Scitovszky, az akkori prímás, a budapesti központi papnövelde tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki. A budapesti egyetemen hat éven át jeles sikerrel működött mint helyettes tanár, 1866. szeptember 29-én azonban visszahivatott Kgerbe s az ottani jogakadémián két évig adta elő a statistikát, a politikai tudományokat és a tételes pénzügytant, míg 1868-ban néhai Perget-