1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Drohobeczky Gyula

11 János, az akkoron kinevezett kassai püspök, magával nem vitte őt Kassára, hol püspöki titkár és szentszéki ülnök lett. Kassán öt éven át alkalma nyilt az egyházmegyei közigazgatássá] tüzetesen megismerkedni ; 1873-ban Sárospatakon plébános lett s ezen állásában nemcsak hívei, hanem a nem katholikusok bizalmát is megszerezte magának. Midőn 1884-ben kassai kanonokká történt kineveztetésekor ott kellett hagynia a sárospataki parochiát. a város díszpolgárává választotta. Mint kassai kanonok úgy a központi vezetés, mint különösen a tanügy érdekében több nevezetes állásban sikerrel működött. A megyés püspöknek igazgatási dolgokban támasza volt, c mellett sokat fáradt tanügyi téren is s a magyarosításnak előharczosa volt. 1890-ben Bonnaz Sándor utódja lett. Állandó lakhelye Temesvár, de a fővárosban is emelteit magának palotát. Drohobeczky Gyula körösi g. k. püspök. Drohoheczky Gyula Máramarosmegyéhen Karácsonyfalván született 1853. november 5-én. Elemi és gymnasiumi tanulmányait M.-Szigeten és Ungváron végezte, mely idő alatt magát tanításból és nevelésből fenntartotta. Nevelő volt a többi közt gróf Hadik Béla családjánál is, hol Pankovics István munkácsi püspöknek lett bemutatva, ki őt azután a seminariumba vette fel. 1876-ban püspöki levéltárnokká kineveztetvén, a residentiába jutott, hol egyúttal I'ásztélyi püspök gyermekeinek nevelője is lett. 1S77 1880-ig az ungvári papnövelde tanulmányi felügyelője volt s tanította a latin nyelvet s a szertartástant. 1880—1881-ig a püspök megbízása folytán mint tanítóképezde! tanár működött. 1883-ban a közoktatásügyi minister tanítóképezde! igazgatóvá nevezte ki, mely minőségben elévülhetlen érdemeket szerzett magának. Ungmegye törvényhatósági bizottságának és az állandó választmánynak választott tagja, az országos ethnographiai társulat választmányi tagja. 1888 Óta szerkesztette a »Kelet« czímű hetilapot és alapította a ;>Kelet« nyomdát is. Beszél és ir magyarul, francziául, latinul, németül és több szláv nyelven, köztük horvátul is. Nagyobb tanulmányutat tett Német- és Francziaországban. 1891. október 19-én ő Felsége körösi püspökké nevezte ki, mely kinevezés osztatlan tetszést keltett.