1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Mikó Bálint - Mixich Kálmán

155 Az 1850-ik év folyamán Zomborban járásbiróvá s az 1854-iki szervezéskor Temesvárott országos törvényszéki tanácsossá, rövid idő múlva ugyanott főtörvényszéki tanácsossá neveztetett ki. A hatvanas évek elején temesmegvei főispáni helytartó, majd a bécsi udvari kanczclláriánál udvari tanácsos lett ; a kanczcllária feloszlatása után bácsmegyei főispán volt. 1805-ben országgyűlési képviselővé választatott. Az első delegatiónak tagja volt; 1867-ben koronaőrnek kandidáltatott. Pár évvel később tanácselnökké neveztetett ki a legfőbb itélőszékhez. Ezen minőségében kapta a másodosztályú vaskorona-rendet. A legfőbb itélőszéknek a semmitőszékkel való egyesítése alkalmával 1881-ben a kir. C'uria alelnökévé, majd két évvel később a budapesti kir. tábla elnökévé neveztetett ki. A főrendiházi reform után állásánál fogva annak tagja lőn ; 1SS7 elején nyugdíjaztatta magát, a király azonban deczember elején örökös taggá nevezvén ki őt, c czímen megtartotta helyét a főrendiházban. Irodalmi működését a jogi szaklapokban fejtette ki. a melyek czikkeit gyakran közölték. Mikó Bálint 1843-ban született. Tanulmányait Brassóban, Kolozsvárott, Nagyszebenben s mint hites kanczcllista a maros-vásárhelyi kir. táblán végezte. 1801 óta élénk részt vett a megye politikai és gazdasági mozgalmaiban. 1870-ban képviselőjelöltül lépett fel a csík-szeredai kerületben s ettől kezdve a kerületnek mindig egyhangúlag választott képviselője volt, mígnem 1882. szeptember 16-án ('síkmegye főispánjává neveztetett ki, követve e széken atyját Antalt. A főrendiháznak, mindjárt a ház újjáalakítása után, kinevezés folytán tagja maradt. Mixich Kálmán 1833. szeptember 19-Ón l'iszarovinán született spanyol eredetű családból, mely Horvátországba költözve, 1552-ben nemességet nyert; atyja, mint túrmezei nemes, fiát magyar szellembon neveltette. Iskoláit Zágrábban kezdte, Győrött és Pozsonyban folytatta ; 1850-ben jogot hallgatott; 1851—52-ben Magyar-Ovárott volt, azután átvette saját nagy vagyonát, melyet atyjától és anyjától mint egyetlen fiú örökölt. Megnősülvén, feleségül vette Gráczban