1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Festetics Vilmos gróf - Fejérváry Géza báró

130 három évvel később nőül vette Croy Dülmen Eugénia hcrczegnőt, a mi által a királyi ház egyik tagjához Frigyes főherczeghcz sógorsági viszonyba jutott. 1872-ben Sopronmegye főispánjává neveztetett ki. A jockeyclub igazgatósági tagja és lovai a monarchia összes versenypályáin futnak. 187ő-ben a Lipót-rend középkeresztjét, 1881-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Festetics Vilmos gróf 1848. november 19-én Bécsben született. A déghi ágból. Jogi tanulmányait Pozsonyban bevégezvén és ott az államvizsgát le is tevén, a földmívelésügyi ministeriumhoz került, a melyben 4 éven át mint t. fogalmazó dolgozott. Cs. és kir. kamarás. Fejérváry Géza báró 1833. márczius 15-én született, atyja szintén a hadseregben szolgált és a cs. kir. altábornagyságig vitte fel; a bécsújhelyi katonai akadémiát végezte, honnan 1851-ben mint hadnagy lépett ki. Azonnal emelkedett a hadseregben, s már a következő évben főhadnagy lett. Ez időben hosszabb ideig alkalmaztatott a katonai térképezésnél, 1859 elején pedig kapitány lett s e minőségben a táborkarhoz beosztva, a franczia-osztrák-olasz háborúban számos fontos hadi ténynyel tüntette ki magát, s ennek folytán nyerte a legmagasabb katonai érdemrendet, a .Mária Terézia-keresztet. 1864-ben reszt vett a .schleswig-holsteini hadjáratban, 1865-ben őrnagygyá és királyi szárnysegéddé lett. Ily minőségben végig harczolta az 1866-iki hadjáratot. 1868-ban alezredes, mint ilyen Budán és Pozsonyban szerepelt s 1872-ben a honvédséghez mint ezredes lépett át s csakhamar a honvédelmi ministeriumhoz államtitkárrá neveztetett ki. E közben már 1862-ben az osztrák bárói rangot nyerte s a schleswig-holsteini hadjárat után Bécsbe költözködvén, ott nőül vette Biedermann bankár leányát. Majd 1882-ben a honvédség szervezése körül szerzett érdemei elismeréséül a szent István-rendet s a magyar bárói méltóságot kapta, melynek folytán a főrendiház tagja lőn. Még ugyanazon évben, már mint tábornok, a belső titkos tanácsosi méltósággal ruháztatván föl, nemsokára altábőrnagygyá neveztetett ki. Ily minőségben vette át 1884-ben