1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Fiáth Miklós báró - Ifj. Huszár Károly báró - Kemény Kálmán báró

131 a honvédelmi tárczát, midőn egyszersmind a tén\-lcges katonai szolgálattól ideiglenesen visszalépett. A főrendiház reformja után, mint a választott tagok egyike, foglalt helyet a házban. Pauler Tivadar halála után Budapest I-ső kerülete képviselőjévé választatott. Az 1892-iki választás után mandátuma az ellenzék által megtámadtatván, ő arról lemondott. 1887-ben ő Felsége a 40. sz. ezred tulajdonosává nevezte ki; katonai jubilaeumát 1888. augusztus havában ünnepelte. Fiáth Miklós báró 1848. november 25-én született, Veszprémmegye elhunyt főispánjának, Fiáth Fcrencznck tia. Jogi tanulmányokat végezvén, rövid ideig a honvédségnél szolgált (a melynek főhadnagya szolg. kiv.'i, majd nagyobb tanulmányutat tett külföldön s hosszabb időt töltött Amerikában. 1884-ben visszatérve, a mezőgazdasági statisztika szervezetéről nagyobb memorandumot nyújtott át a földmívelésügyi ministernek. Ugyanezen évben a földmívelés-, kereskedelemés iparügyi ministerium osztálytanácsosává neveztetett ki, élére állíttatván a mezőgazdasági statisztika vezetésére szervezett ügyosztálynak. Neje Semsey Alice. Ifj. Huszár Károly báró 1850. június 12-én Kolozsvárott született ősi székely családból, melyet a kövcsdi Boer család egyik tagja, József, alapított, a ki felvette 1730-ban a Huszár nevet, midőn a bárói méltóságra emeltetett. Atyja Huszár Károly báró sokáig országos képviselő volt. 1884-ben kamarási méltóságot nyert. Neje Nemes Mária grófnő. Kemény Kálmán báró 1838. június 7-én Kolozsvárott született; otthon nevelkedett, majd a maros-vásárhelyi főiskolába került s tanulmányait a bécsi és berlini egyetemeken fejezte be. Hazatérve 1861-ben egybekelt Bánffy Bolyxena bárónővel s egy ideig gazdaságának élt. 1865-től kezdve élénk részt vett a politikai és megyei életben. 1872-ben a szászrégeni kerület mandátumát nyerte el. A fusióhoz csatlakozván, 1885-ig (kerülete ötször egymásután megválasztotta képviselővé) tagja volt a képviselőháznak, ez év május l(J-án AlsoFehérmegye főispánjává neveztetett ki. 9*