1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Mixich Kálmán - Molnár István

151 végezte. 18(51 óta élénk részt vett a megye politikai és gazdasági mozgalmaiban. 1870-ban képviselőjelöltül lépett fel a csík-szeredai kerületben s ettől kezdve a kerületnek mindig egyhangúlag választott képviselője volt, mignem 1882-ik szeptember 16-án Csíkmegye főispánjává neveztetett ki, követve e széken atyját Antalt. A főrendiháznak, mindjárt a ház újjáalakítása után, kinevezés folytán tagja maradt. Mixich Kálmán a húszas évek végén Piszarovinán született, atyja, mint túrmezei nemes, fiát magyar szellemben neveltette. Atyjától mint egyetlen fia nagy vagyont örökölt. Megnősülvén, feleségül vette Gráczban Rast bárónőt, a ki kiváló szerepet játszott a horvát előkelő körökben. 1860 óta állandóan a köztéren szerepel s határozott unionista szellemben működött. Kezdetben a szveti-iván-zelniai, majd a viniczai kerületet képviselte a horvát tartománygyülésen. Rauch Levin báró bánná neveztetvén ki, mint annak határozott híve Zágrábmegye főispánja lett s ez állást megtartotta, míg Rauch a báni méltóságban ült. Ekkor ő is visszavonult s kiválóan a gazdasági életben vett részt, tevékenyen működve Inkey Nándor báróval a horvát országos kataszteri bizottságban. Legutóbb az ivaneci kerületet képviselte a horvát tartománygyülésen és mint ilyen a magyar országgyűlésbe is felküldetett. E minőségben érte a kitüntetés, hogy ő Felsége az első ízben kinevezett főrendek sorába emelte. Molnár István 1825. augusztus 20-án Parnón, Zemplénmegyében született előkelő nemesi családból. Iskoláit Kassán és Budapesten végezte. A függetlenségi harczban az elsők között állott be a honvédek közé s századosi rangra emelkedett, jelenleg őrnagy a tartalékban. Az absolut időszak alatt kelecsenyi magányában teljesen visszavonulva élt, mignem az 1860-ik évi októberi diploma következtében beállott viszonyok között, az 1860-ik évi deczember 19-én választott alkotmányos megyei tisztikarnak, mint terebesi főszolgabíró tagja lett, s szolgált a provisoriumig 1861-ik év végéig, midőn az egy-