1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ullmann Sándor

:J-2<; inal foglalkozott. 1871-ben Francziaországba sietett, hogy ott a köztársaság javára ajánlja föl kardját. Majd Olaszországnak vette útját, hol Garibaldi Ricciotti táborához szegődött s részt vett több csatában. A béke megkötése után Parisba ment s ott volt a Commune egész uralma és küzdelme alatt, s az »Ellenőr« számára irt leveleket. Ezután Angolországba utazott, honnét 1872-ben visszatérvén, Udvarhelyszék által képviselővé választatott. A háznak azóta folyton tagja. Az 1881—84-iki országgyűlés alatt Kolozsvár második kerületét képviselte, 1884-ben itt kisebbségben maradt, de megválasztatván Marosvásárhely I. kerületében és a székelykeresztúri kerületben, az előbbi mandátumát tartotta meg. 1887-ben a kecskeméti első és az oklándi kerületben győzött s az utóbbi mandátumáról mondott le. Ullmann. Sándor, Fogarasmegye, Alsó-Árpás kerület 1850. február 18-án Budapesten született, középiskoláit ugyanitt végezte, az egyetemet részben Bécsben, részben Budapesten látogatta ; 1872-ben jogtudorrá, 1873-ban ügyvéddé lett és ugyanakkor irodát nyitott a fővárosban. Atyja, néh. Ullmann Károly érdemeinek elismeréséül a család 1880-ban »erényi« előnévvel nemességet nyert. Testvéreivel atyjuk emlékére a magyar tudományos akadémiánál 8000 forintos alapítványt tett, melynek kamatai időnként egy gyakorlati közgazdasági kérdés pályadijára fordíttatnak. 1879-ben Budapest főváros bizottságának tagja lett, 1881-ben Fogarasmegye alsó-árpási kerületében szabadelvűpárti programmal föllépett, de kisebbségben maradt, 1884 és 1887-ben ugyanezen kerületben nagy szótöbbséggel majd egyhangúlag megválasztatott. 1887-ben az állandó igazoló bizottság előadójává választotta s a mentelmi bizottságnak is tagja. Irodalmi munkásságot is fejtett ki. Czikkei, melyek leginkább jogi és közgazdasági kérdésekkel foglalkoztak, a szaklapokban s különösen a »Pester Lloyd«-ban, »Ellenőr«-ben és »Xemzet«-ben jelentek meg. 1877-ben monographiát irt »A részvényes kereseti jogáról«, 1879-ben »A kényszeregyezség kérdéséhez*, 1880-ban a budapesti kereskedelmi testületek megbízásából »Előterjesztést« dolgozott ki »Az ipartörvény revisiója tárgyában«, mely munkálat a testületek által el-