1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Miksa Elek - Mikszáth Kálmán

2(57 Miksa Elek, Torda-Aranyosmegye, Maros-Ludas kerület 1816. július 17-én Hadrév, torda-aranyosmegyei községben született ; tanulmányait a nagyenyedi Bethlen-tanodában végezte, honnan 1837-ben a marosvásárhelyi kir. táblára került mint patvarista. Két évi gyakorlat után hazament gazdálkodni és élénk részt vett a politikai mozgalmakban mint a szabadelvű haladópárt híve. Az 1848-iki unió Erdélyivel létrejővén, az erdélyi megyék a magyarországiak mintájára megalakullak s ez alkalommal főszolgabíróvá választatott. A szabadságharcz kitörésével a rögtönözve alakult vadászcsapatban közlegényi szolgálatot vállalt; a harcz lezajlásával mindenétől kifosztva, 1852-ben megkezdte gazdasága újjáalakítását. Alapító tagja lett az erdélyi gazdasági egyesületnek, a nemzeti szinháznak, az erdélyi múzeumnak és több magyar egyháznak. 1861-ben Tordamegye alispánja lett, de a Schmerlingkorszak visszalépésre kényszerűé, 1867-ben ugyanott újból alispán s nem sokára főbiró lett, míg 1871-ben a megye újjászervezésekor ismét alispánná választatott, mely tisztet 1878-ig viselte. Ekkor a marosludasi kerület szabadelvűpárti képviselője lett, e kerületet két cykluson át képviselte ]884-ig, a midőn neje halála folytán nem vállalt mandátumot. Mikszáth Kálmán, Háromszékmegye, Illyefalva kerület 1849-ben Szklebonyán, Nógrádmegyében született; tanulmányait Rimaszombatban és Selmeczbányán végezte, majd Budapestre jött jogot hallgatni. írói tehetsége már ifjú éveiben nyilvánult. A fővárosból megyéjébe került esküdtnek s itt nyilt alkalma a megyei élettel behatóan megismerkedni. 1874-ben ismét a fővárosban telepedett meg és irodalmilag működött. 1877-ben a »Szegedi Napló« főmunkatársa lett és III. Kákái Aranyos név alatt számos politikai rajzot irt. 1881-ben ismét áttette lakását Budapestre és 1882-ben a »Pesti Hirlap« tárczairója lett. Művei (Tót atyafiak, A jó palóezok) nagy népszerűségnek örvendenek ; a Petőfi-társaság, majd a Kisfaludy-társaság siettek őt tagjaik sorába fölvenni. 1887 óta szabadelvűpárti képviselője az illyefalvai kerületnek, hol Jókai utóda. Tagja a könyvtári bizottságnak.