1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Mocsáry Lajos - Mohay Sándor

268 Mocsáry Lajos, Krassó-Szőrénymegye, Karánsebes kerület 1826-ban Kurtányban, Nógrádmegyében született; tanulmányait otthon kezdte meg, később a budapesti egyetemen folytatta; 17 éves korában súlyos lábbaja miatt Gráfenbergben volt kény­telen tölteni több mint három évet. 1851-ben nőül vette báró Wesselényi Miklós özvegyét, ki két gyermek hátrahagyása után 1865-ben elhunyt. 1855-ben irta első röpiratát: »A magyar társas élet«. 1860 ig Nógrádmegyében gazdálkodott; 1860-ban Borsodba tevén át lakását, ugyanazon évben Borsodmegye alispánjává vá­lasztatott, ez állást azonban Palóczy László mellőztetése miatt el nem fogadta. 1861-ben a mezőkövesdi kerület képviselővé válasz­totta s ekkor a felirati párthoz csatlakozott. Ugyanott választották meg 1865-ban, 1866-ban a baloldali párthoz ment át, a követ­kező évben Borsodmegye első alispánja lett s e hivatalt viselte 186!*-ig, midőn Miskolcz város választotta képviselővé. Az 1872-iki választások alkalmával kisebbségben maradt, de 1874-ben Kecs­keméten választatott meg. 1881—87-ig a halasi kerületet kép­viselte és addig a függetlenségi párt egyik vezérférfia volt. 1888-ban csak a román nemzetiségi párt segítségével nyerhetett mandátu­mot, miután a többi pártok nemzetiségi politikájában osztozni nem akartak. Mohay Sándor, Gyulafehérvár város 1851. június 3-án Marosvásárhelyen született ; középiskolai tanul­mányait Gyulafehérvárott, jogi tanulmányait pedig 1873-ban a budapesti tudomány • egyetemen végezte. Majd 1875-ben jogtudori, ugyanezen évben ügyvédi oklevelet nyert s ez idő­től fogva Gyulafehérvárott mint gyakorló ügyvéd működött. Mint ilyen 1876 óta az erdélyi püspöki uradalom és a gyulafehérvári római katholikus káptalan jogtanácsosa és a gyulafehérvári ügyvédi kamara titkára, továbbá ugyanez idő­től fogva Alsó-Fehérmegye törvényhatósági bizottságának, úgy­szintén a közigazgatási bizottság tagja stb. 1883-ban a gyula­fehérvári római katholikus esperesi kerület az erdélyi római ka­tholikus statusgyülésre képviselőnek választván, az ügyek elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom