1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Horváth Gyula

226 Közben országbírói itélőmesterré neveztetett ki és ő e kinevezést Deák Ferencz határozott .kívánsága folytán el is fogadta, de azon világos föltétellel, hogy hivatalát csak akor fogja elfoglalni, ha a kibékülés nemzet és király között az 1861-ki országgyűlésen létre jön. Miután azonban az országgyűlés 1861. augusztusban eredménytelenül feloszlattatott, Horvát ugyanazon szeptember hóban beadta lemondását, de fölmentését csak 1862-ik év tavaszán kapta meg. Megjegyzendő, hogy hivatalát sohasem foglalta el, a hivatalos esküt nem tette le, fizetést nem húzott és itélőmesteri functiót egyáltalában nem teljesített. Az országgyűlés feloszlatása után magánéletbe vonult. 1862-ben nagyobb külföldi utat tett, 186o-ban a magyar földhitelintézet jogigazgatója lett. 1867-ben az igazságügyministeri tárczát vette át. Az új úrbéri törvény, a testi büntetés tökéletes és végleges megszüntetése az ő érdeme és emlékezetessé teszi kormányzását az is, hogy alatta ment végbe az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása. Mint minister a kabinet szónoka volt. 1871. május 16-án lemondott s ekkor a földhitelrészvénytársaság és az általános magyar municipalis hitelintézet elnöke lett. 1877-ben az Eszterházy herczegi javakygWn In okának hivatott meg s ez állást hét éven át viselte. Kezdettől fogva a szombathelyi kerületet képviselte; egy ideig szembaja folytán nem szerepelt. Az 1884-iki választásnál Temesvár városa választá meg egyhangúlag képviselővé ; s ekkor sűrűn minden nevezetesebb politikai kérdésnél felszólalt, már régtől fogva elismert elsőrendű szónok lévén, mindig általános feszültség közt. 1887-ben ismét egyhangúlag választatott meg. A tudományos akadémiának 1861 óta levelező, 1868 óta tiszteletbeli tagja. Mint író is szerepel ; számos röpirat, költemény és kisebb műve jelent meg, de munkái nincsenek összegyűjtve. Horváth Gyula, Kis-Küküllőmegye, Balavásár kerület 1845-ben Háromszéken született. Atyja Károly Háromszék királybírója és regalista volt. Iskoláit Székely-Udvarhelyen, Marosvásárhelyen és a brassói szász gymnasiumban végezte. 1860-ban a magyar légió tagja lett s 1861-ben nagyobb külföldi utat tett. 1866-ban KüküUőmegyében telepedett le s a megyei életben élénk részt vett. 1872-ben képviselővé választották s a balközéphez •